gazdazona.hu

A tápelem felvételi zavarok okai

Paradicsom

Gyakran felmerülő kérdés a szaktanácsadói oldalon, az előforduló elváltozások és tünet együttesek okán. Nem is hinnénk, de valójában a növények nagy százalékánál a problémákat a tápelem felvétel zavari okozzák. Mik okozzák ezeket a zavarokat? Igyekezetem összegyűjteni és leírni minden fontos tényezőt. A zöldségkultúrákon keresztül a talajnélküli termesztésben mutatom be.

Relatív tápanyaghiány: amikor a gyökérrögzítő közegben elegendő tápanyag áll a növény rendelkezésére, de azokat különféle okok miatt a gyökérzet nem tudja felvenni.

gyökérközeg tényezők közül a víz és a tápanyagok hozzáférhetőségét elsősorban a közeg víztartalma és a tápanyag-megkötő képessége, valamint a rizoszféra kémhatása befolyásolja. A felvétel sebességére a közeg hőmérséklete és oxigéntartalma, valamint az oldott ionok koncentrációja, vagyis az elektromos konduktivitás (EC) van hatással.

Talajnélküli termesztésben az 5,5-6,5 pH tartományban fejlődnek a növények a legjobban. 6,5 pH felett megnő egyes tápelemek kicsapódásának veszélye és csökken a szimport módú felvétel hatékonysága. 5,0 pH alatt a mangán, a vas és a cink kivételével a tápelemek felvehetősége rosszabb és a kőzetgyapot elkezd feloldódni a túl savas tápoldatban. Alacsony pH-nál a kationok antiport módú felvétele lesz gátolt a magas H+koncentráció miatt. Összességében a nitrogén, a foszfor és a kálium felvétele az enyhén savas, a kalcium és a magnézium felvétele az enyhén lúgos tartományban kedvezőbb. Lúgos pH-nál a molibdén kivételével a mikroelemek felvehetősége csökken. A rizoszféra pH-jának alakulására elsősorban a gyökér által felvett anionok és kationok aránya van hatással. Az nitrát felvételnél a gyökér hidroxil- vagy hidrokarbonát-ionokat ad le, tehát növeli a rizoszféra pH-ját, míg az ammónium felvételnél hidrogéniont ad le, amitől csökken a pH. Hűvösebb közegből az ammóniumot szívesebben veszik fel a gyökerek, mint a nitrátot, ezért téli hajtatásban célszerű alacsonyabb ammóniumszinttel dolgozni. Az ammónium gátolja más kationok felvételét, ezért a kalciumadagolásra figyelni kell.

Alacsony hőmérsékleten a sejtmembránok szerkezete megmerevedik, ionáteresztő-képességük és vízfelvételük csökken. A gyökérközeg hőmérsékletének növelése bizonyos szintig, serkentőleg ha a növekedésre. A hidegtűrő zöldségfélék tápanyag felvételi minimumpontja 0 és 5°C között van, míg a meleg tűrőké 5 és 15°C közötti. Az anionok felvételét jobban akadályozza az alacsony hőmérséklet, mint a kationokét, de a foszfát felvételét gátolja a legjobban.

Oxigénhiányos állapot magas hőmérsékleten könnyebben alakulhat ki, amire az uborka fokozottan érzékeny. Alacsony oxigénszinten a vas, a foszfát és a kálium felvétele lassul. Folyadék alapú rendszereknél a tápoldat levegőztetésével biztosítják a megfelelő oxigénellátást. Szubsztrát alapúaknál a közeg víztartalmával befolyásolható, ami nagyban függ a közeg víztartó képességétől és a porozitásától. Optimálisnak tekinthető, ha a pórustérfogat 70%-át víz, 30%-át levegő tölti ki. Fóliás közegtakarásnál különösen fontos a gyakori öntözés, hiszen az oxigént a gyökérzet kizárólag a tápoldatból veszi fel.

Alacsony EC-n a növények hamar kimerítik a tápoldat tápanyagkészletét, így csak nagyon gyakori kijuttatással tartható fenn a növekedés optimális üteme. Szubsztrátkultúrákban általában legalább 1,5 EC szükséges a jó fejlődési ütemhez. Ettől egy kicsit magasabb EC-nél a vízfelvétel kisebb lesz, ami jobb termésminőséget eredményez. A zöldségféléket csoportosíthatjuk só érzékenységük szerint:

Sóra nem érzékenyek (só tűrők):  paradicsom

Sóra közepesen érzékenyek:   hegyes paprika, sárgadinnye, palánták, tojásgyümölcs

Sóra nagyon érzékenyek: paprika, uborka, fejes saláta

Figyelembe kell venni, hogy a kis gyökértérfogat miatt hamar kiürülhetnek a hasznos tápanyagok, illetve. felhalmozódhatnak a nem szükséges ionok. Az akkumuláció és a tápanyag-kimerítés elkerülése érdekében a szükségesnél több tápoldatot juttatnak ki, ez drén.

Az adott tápelem felvehetőségét saját koncentrációja mellett a többi tápanyag szintje is befolyásolja. Az azonos töltésű tápionok versengenek a gyökerek tápanyagfelvevő helyeiért az apóplazmában és a membrántranszport helyeken. Ez az ionantagonizmus.

klimatikus tényezők a tápanyag- és vízfelvétel folyamatának minden fázisára hatással vannak. A besugárzásnak mind intenzitás, mind időtartama döntő tényező. Az intenzív besugárzás generatív hatású, gyorsítja a tápanyagok beépülését a termésekbe. Nagy besugárzás esetén kisebb, kis besugárzásnál magasabb a tápanyag felvételi koncentráció. Erősebb besugárzásnál a N és a Mg arányát célszerű emelni, a Ca-ét csökkenteni. A páratartalom meghatározza a levegő vízpotenciálját, ezáltal a növények párologtatását. Magas páratartalomnál csökken a párologtatás mértéke, alacsony páratartalomnál pedig a sztómák bezáródnak. A növények aktivitása alacsonyabb hőmérsékleten 35-70, magasabb hőmérsékleten 60-85%-os relatív páratartalomnál megfelelő. Magas páratartalomnál magasabb EC-vel, alacsony páratartalomnál kisebb EC-vel kell tápoldatozni ahhoz, hogy a rizoszférában az optimális EC-szintet tartsuk.

A nem megfelelő páratartalom a kalcium esetében okozhat gondot. A kalcium csak a xilémben szállítódik, a floemben nem, ezért nem mobilizálható. Magas és alacsony páratartalomnál egyaránt gátolt a kalcium felvétele, így a fiatal növényi részekbe nem jut elegendő belőle. Ennek kiküszöbölésére éjszaka célszerű a páratartalmat magasan tartani, így csökkentve a levelek éjszakai párologtatásának mértéként, ezzel elősegítve a gyökérnyomás hajtotta tápanyag-szállítást. A CO2 koncentráció emelése serkenti a növények növekedését és a tápanyagigényüket; növeli a só tűrést. Alacsony besugárzásnál, magas páratartalom esetén az emelt CO2-szint hiánytüneteket (Ca, B) kialakulását okozhatja a tenyészőcsúcsokon.

 

Címkék: , , , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*