gazdazona.hu

Növénybeszéd és tápanyaghiány

Támaszkereső borostyán a Mackó-barlangnál

Aprócskát téved, amikor kertbarátjának a növények kedvelője azt mondja: értem a növények beszédjét, miközben a levél kókadását vagy szélének száradását észlelve sejti annak okát. Nem zöldbeszéd ez, inkább csak jel, annak tünete, hogy valami nincs rendben.

Vannak azonban fura jelzések, amelyek egyfajta valódi – igaz inkább csak növények közötti – kommunikációra utalnak. Ilyet tapasztalhat a felfelé is tekintgető erdőjáró, amikor a fákra hágó borostyánokat figyeli. Legutóbb a Pilisborosjenőhöz közeli Mackó-barlang szájához közel figyeltem meg egy U alakú facsúcs tetején ügyeskedő borostyánt. Miután felért az egyik ág tetejére, fejlődő hajtásai valami támasztékot kerestek. De nem kalimpáltak össze-vissza a már méteresre megnőtt hajtások, hanem az U másik, még vagy három méterre lévő szára felé türemkedtek. Mi más ez, mint kommunikáció. A természetet valamennyire ismerő, sok más olyan növényi kommunikációra utaló jeleket is tapasztalhat, amelyek nem csupán a környezet számlájára írható olyan reakciók, mind mozgás, helyzetváltoztatás- színváltoztatás. Emlékeztetőül ilyen az inger – fény, földvonzás, vegyi, víz – irányától függő, azzal megegyező vagy ellentétes helyzetváltoztató, növekedési mozgás, ez a tropizmus. Míg a nasztia az inger irányától független, a szerv élettani és szövettani felépítésével kapcsolatos helyzetváltoztató mozgás, például a növekedési vagy turgormozgás. Taxis pedig az, amikor az inger irányától függő, azzal megegyező vagy ellentétes helyváltoztató mozgás.

Az egész biotikus világnak csak egy részéről tudjuk, hogy nemcsak belső biokémiai ingereket képesek elemezni , hanem a fejlettebb információgyűjtő a környezetéről hang és képadatokat is gyűjt. Az információgyűjtő és így vannak a növények is, érzékelik a jeleket és a kémiai érzékelőik, receptorok segítségével képesek ezeket úgy átalakítani,hogy egy mérhetetlenül bonyolult kommunikációs rendszer közreműködésével elkészül, emberi léptékkel mérve általában lassú válasz. Nyilvánvaló, hogy e szervezetek képesek szomszédjaikat, társult szimbiotáikat kommunikálni, hogy sok más mellett a kórokozók, kártevők ellen közösen védekezzenek. E világ nyelve a kémiai kommunikáció, ami új tudományágnak számít.

Ezért is olvastam figyelemmel Ian Baldwin, a jenai Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet igazgatójának egy washingtoni konferencián elhangzott előadásának rezüméjét, amelyből kiderült, hogy a jelenleg csak –a virágzást és a gyümölcsök érését szabályozó –etilén, gázformájú növényi hormonról ismert, hogy a növények hogyan érzékelik. Ezzel a tudással a kutatók képesek olyan növényeket kifejleszteni, amelyekben blokkolták az etilénreceptorokat, így egyszerűen nem reagálnak az illékony hormonra. Méghozzá azért, mert a deaktivált etilénreceptorokkal rendelkező növényeknek több időre van szükségük az éréshez ¬ a banán, a paradicsom és más növények így hosszabb szállítási időt is kibírnak.

A kertben is érdemes más szemmel körülnézni és a hagyományos jeleket vizslatni. A nemsokára zsendülő növények már árulkodnak a hiánybetegségekről. Leggyakrabban a nitrogén hiányzik. Ezt jelzik a széleik felől befelé sárguló alsó levelek. (A sárguló levelek általában a növény fotoszintézisét rontják, s jelzik, hogy felborult a tápanyagfelvétel.) A nitrogénhiány esetén kivilágosodnak az érközök, és az erek körüli rész megbarnulhat. A nitrogén könnyen pótolható a tavaszi műtrágyázással. Ennél nagyobb a baj, ha a levelek erek közötti része sárgul, miközben az erek zöldek maradnak. Később az egész levél fakósárgává válhat. Ez a vas hiányára utaló jel. A vashiány csökkentheti a növények fagyállóságát. A jobbik esetben a túlöntözés miatt képtelen felvenni a növény a vasat. Sokféle lombtrágyával lehet vashoz juttatni a növényt.

A magnézium hiányát az idős levelek mutatják először. A levelek középső része sárgul az erek között. Az erek környéke szélesen zöld marad, a vashiánynál keskeny ez a zöld sáv. A levelek később leszáradnak és lehullnak.

A káliumhiány tüneteit szintén a növény alsó levelein lehet észrevenni. Csakhogy a nitrogénhiányhoz hasonlóan ilyenkor is sárgulnak az erek közötti részek, de az erek zöldek maradnak. A sárgulást szinte azonnal követi a barnulás, s a levélrész száradása. A rossz káliumháztartás miatt a növény gyengül, fagyérzékennyé válhat, s a gombabetegségeknek kevésbé lesz ellenálló. A káliumhiány a kálium abszolút hiánya vagy nitrogén-túladagolás miatt alakulhat ki. Ha szükség van utánpótlásra, akkor az ültetőgödör mélye alkalmas erre. Minderre azért fontos az ültetéskor figyelni, mert már Magyarországon is megvásárolhatók a különleges igényeket is kielégítő talajon át ható, vagy levéltrágyaként adagolható műtrágyakeverékek, s ilyenkor egy menetben is elvégezhető a gyógyítás és megelőzés.

 

Címkék: , , , , , , , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*