Avar nélkül nincs medvehagyma

Az erdőjáró füves ember tavaszi átalvetőjéből biztos nem hiányozhat a medvehagyma. A fokhagymához hasonlatos, a koleszterincsökkentő, baktériumölő, vértisztító, emésztőrendszert támogató és női bajokat enyhítő hatású, íze, illata a fokhagymához hasonlatos, csak szolidabb és nem olyan tartós. A konyhában sokoldalúan használható.

Friss leveleit, ilyenkor tavasszal lehet árnyas erdőkben szedni, arra azonban ügyelni kell, nehogy összetévesszék a gyöngyvirággal. Az ugyanis mérgező és a zöld gyógy csemege helyett a szívverés lassító, hashajtó gyöngyvirágból lakmároznak.

Tudományos nevét – Allium ursinum – a barnamedvétől kapta. A téli pihenőjük után ébredező névadóik ugyanis, ha tehetik első lakomáik közé besorolják e hagymát. Ők és a vaddisznók is nemcsak a leveleit, hagymáját is behabzsolják.

A városlakó az erdőt járó hajléktalanoktól vagy a piacokon vásárolhat ilyentájt csokorba kötött medvehagymát. E helyeken töves példányokra és hagymára is szert lehet tenni. Az erdei nomád azonban legfeljebb árnyas kertekbe való, a napos teraszon, ablakpárkányon csak szenved, hamar el is pusztul.

Ha már szaporításra való növényt, vagy növényrészt sikerül szerezni, akkor tavasszal minél előbb kerüljön a földbe, hogy nyár elején aktuális virágzása eredményt, magot hozzon. Ami a földet illeti, a medvehagyma, ahogy a gyöngyvirág is igényesnek mondható.

A legegyszerűbb lenne gyöngyvirágföldet vásárolni, csakhogy ilyen nincs. Valami alkalmas zsákkal érdemes a tölgyes-bükkös erdőt felkeresni és a télen összeállt avarlemezeket meg alóla morzsalékos földet fellapátolni – ami nem tilos, de a kullancsok miatt kockázatos vállalkozás.

A medvehagyma otthoni termesztéséhez tudni kell azt is, hogy néhány tő nem elég, legalább százra van szükség, hogy a tavaszi egészséges konyha támasztéka lehessen. Leveleit csak fagyasztva érdemes tárolni, mert a szárítás közben kiváló anyagai elillannak.