Vízkutató aszpirinfa

Füzeket vízparti kertekbe szokás telepíteni. Nyárakkal vagy más csüngő ágú fákkal igazán álló vagy folyóvizek, medencék környezetében mutatnak jól, mert fő trükkjük a vizuális duplázódás a tükörkép révén. Legtöbben a csüngő típusú szomorúfüzet ismerik, pedig a fűzfélék családjába rengetegen tartoznak, a négyszáz faj többsége az északi féltekén a mérsékelt égövben él.
A vízpartot imitáló kertekben dísznövényként használják a túlélőkészségüket gyakran bemutató fűzeket. Erre lehet példa, amit a horgászok, a vízparti élet szerelmesei tudnak. Azt, hogy a folyóvizek mentén az alsó parti részekre sodort magvakból kikelő növények között egyedül a füzek képesek túlélni a vissza-visszatérő áradásokat. A füzek nyári magvaiból kikelő nagyobbacska sarjak, ha néhány levelük az áradáskor a víz színe fölé nyúlik, megmaradnak és előbb-utóbb összefüggő magasabb, törzses füzessé fejlődnek. Valamelyest állandóbb vízszint jellemzi a tavakat, közvetlen közelükben élnek a bokorfüzeseket alkotó csigolya-, hamvas- mandulalevelű füzek.
A szomorúfűz (Salix babylonica) az egyik leggyorsabban növekvő árnyékoló fa, évente akár három métert is nőhet, ha jó helyre kerül, legalább száz évig él. Történelmi fa; a Wikipedia a szomorúfűz előéletéről tökéletesen összefoglalva megállapítja, hogy az ókori görögök hite szerint a múzsák szent fája volt. Úgy tartották, hogy a múzsák a Helikonon, azaz a Fűzfák hegyén laknak. A középkorban a fűzfát a boszorkányok, tündérek szent fájának tartották. Az európai kultúrában a szomorúfűz (mint neve is mutatja) a boldogtalan szerelem és a gyász jelképe. Tudni kell azt is róla, hogy arab közvetítéssel Észak-Kínából került Európába.
Másként néznek a fűzfára, ha tudják, hogy minden idők egyik legsikeresebb gyógyszerét az aszpirint is neki köszönhetjük. A fűzfa kérgének gyógyító tulajdonságait az ókorban is ismerték. Hippokratész már ajánlotta fehér fűz kérgéből készült készítményt a fájdalom és a láz csillapítására. A 19. században egy francia gyógyszerésznek sikerült a fehér fűz kérgéből a szalicin, oldható kristályos anyagot kinyerni. Később, egy elzászi kémikus előállította a szintetizált acetil-szalicilsavat, ami az aszpirin hatóanyaga.
Ahogy a fűzfák általában, de a szomorúfűz nagyon szereti a meleg, napos helyet, gyökere vízkutató is lehetne, mert megkeresi a bő vízforrást. Ezért a ház tövébe, eresz mellé nem való, mert gyökere a nagy igyekezetben még az épületben is kárt tehet, ahogy a régi eresztő eternit vízelvezetőt is képes megbontani, ahogy bajt okozhat egy ásott kút mellett is.
A fiatal fát az első két évében rendszeresen öntözi kell, utána már magára hagyható, ugyanis addig biztos megtalálta a vízutánpótlási forrást, ezután már csak aszályos nyarakon kell figyelni rá. Ha nagyon kókadozik, ajánlatos megöntözni. A gondozása során ügyelni kell a kártevőkre, mert sok rovarnak fűlik a foga puha fájára. Farontó lepkék hernyói rágicsálnak nagy üregeket az ágakba, de a gubacsatka szívogatása is káros, mert a nyálukan lévő anyagok hatására a fűz boszorkányseprűket növeszt.