A szőlő megzabolázása
A jól táplált szőlő nyáron nem sok szabadidőt enged gazdájának. Néhány száz tőke biztos a júliusra, augusztusra szinte minden napra biztosít kézi munkát, és a növényvédelmi feladatokról nem is beszéltünk.
A bornak való szőlőnél a csemegéért tartott még több feladatot ad, hiszen ezeknél nemcsak a kívánatos lomb-fürt arány betartásáról, hanem a bogyók épségéről is gondoskodni kell.
Nyelvszépítő magyarjaink is szerethették a bort, s annak teremtőjét a szőlőt, hiszen különös műgonddal beszédes elnevezéseket találtak a munkákhoz.
A zöldmunkákat ha sorra vesszük, akkor a hajtásválogatással és a csonkázással kell kezdeni. Ezek a durvább munkák közé tartoznak. A hajtásválogatás célja a sűrű lombozat megszűntése. Az 5-30 centis hajtások közül kell a legéletrevalóbbakat meghagyni. A törzsön és a karon csak akkor szabad, a metszéskor meghagyott rügyek hajtásain túl, előtörő hajtásokat meghagyni, ha ezekre a fiatalításkor szükség lehet.
A csonkázás célja a szőlőhajtások önárnyékolásának megszüntetése. A támasztó rendszer fölé nyúló vagy sorokba belógó hajtásokat évente egyszer, kétszer meg kell kurtítani. Az ismétlésre azért van szükség, mert egy csonkolással a nyári rügyek újult erővel hajtanak.
Különösen a permetezéskor segít, ha a gazda rendszeres hónaljaz. Az ilyen hajtásokat intenzíven fejlesztő fajtáknál csak minden második, harmadik hónalj maradhat meg, a többit tőből el kell távolítani.
E sorba tartozik a hajtások elrendezését szolgáló kötözés. Nem érdemes elhagyni, mert a helyesen elvégzett kötözéssel a lombozatban a jó fürtéletnek kedvező mikroklíma alakul ki.
Ha már a fürtök is nagyobbacskák érdemes környezetükből az árnyékoló, sűrítő leveleket eltávolítani. Így csökken a szürke rothadás veszélye és a bogyók színesebbek lehetnek.
Termésfürtök ritkításával egyenletesen fejlett bogyójú fürtöket lehet előállítani, ennek a csemege szőlőtermesztőknél van jelentősége. A sérült bogyókat a bogyókocsánnyal együtt kell levágni.
Termékajánló:
- fűrész