Az otthoni gyümölcslének nincsen párja
Az idei kerti szezon sajátossága az apró gyümölcs. Otthon ez nem okoz akkora gondot, mint a felvásárló telepen vagy a piacon, a többség – legalábbis, aki pénzt ad a gyümölcsért ugyanis jobban kedveli a darabosabb, nagyobb terméseket. De mi legyen sok apró gyümölccsel, hogy ne komposzt halom tetején végezze? (Most nem ejtünk szót a globalizált világunkról és a liberalizált kereskedelemről, maradjunk csak saját kertünk termésének hasznosítási lehetőségeinél.) A régi paraszti gazdálkodásban rengeteg egyszerű tartósítási módot ismertek, s néhány évtizede még a magyar élelmiszeripar is sokféle gyümölcsterméket gyártott. Mára a boltokban inkább csak néhány dzsem, külföldi őszibarack és ananászkompot emlékeztet télen is a friss gyümölcsre. A házi tartósításnál a legtöbben leragadnak a lekvár-, bor,- szörp készítésnél és a pálinkagyártásnál. Pedig ezen kívül rengetegféle könnyen kivitelezhető tartósítási módszer létezik. Az egyik ilyen az ivólékészítés. Manapság már az otthoni konyhákban is egyszerűen működő (kis) ipari eszközei is vannak. Elég az internetes keresőbe beírni a „gyümölcslé készítés” szavakat. A csomagküldők gyorsan szállítják azokat a néhány tízezer forintos készülékeket, amelyekből már szinte a kész lé csorog, amit csak dunsztolni kell. Ha a gyümölcslé előállításának közvetlen költségét nézzük, akkor kiderül, hogy egy liter ilyen lé, ami ugyan hígítható -, 70-80 forintba is kerül. Ezek után elgondolkodtató, hogy a leggyengébb minőségű 12 százalékos gyümölcshányadot tartalmazó lé literjéért a diszkontban 160-180 forintot is elkérnek.
Kevesebben aszalnak gyümölcsöt, pedig, ahol van olyan hely, amelyet hosszan ér a nap, érdemes ezzel a sok ezer éves tartósító technológiával is próbálkozni. Az aszalás mellett szól, hogy az aszalvány általában édesebb, zamatosabb, mint a friss gyümölcs ezért nemcsak nyers fogyasztása élvezet, hanem finomabb a vele készült étel, sütemény. De hasznosítható kandírozva, kisebb darabokra vágva joghurtba, vagy müzlibe keverve, sokkal finomabb, mint a nagyobb feldolgozókban készült termék.
Nemcsak az otthon termett gyümölcsöket, hanem a boltban vásároltakat és érdemes szárítani. Biztos sikert lehet elérni alma, körte, őszibarack, sárgabarack, szilva, szőlő (mazsola) aszalásával. A gyümölcsöket az aszaláshoz történő előkészítéskor meg kell mosni. A magfosztás és a hámozás után, viszonylag vékony szeletekre kell hasogatni a keményebb húsú gyümölcsöt. Ezt követően aszaló kosárra, vagy valamilyen sűrűbb szövésű kelmére kell helyezni. Éjszakára védett helyre kell költöztetni az egész szárító berendezést, erre alkalmas a nappali, padlás, garázs¬amelyet nem büdösített össze az autó. A hőmérséklet és a napsütés erősségének függvényében néhány nap alatt kész a szárítmány, amit dobozban ajánlott tárolni.
Termék ajánlás: