gazdazona.hu

Az akácról tárgyilagosan

A kincset érő virág

A kincset érő virág

Talán nem szokatlanul a magyar ismét túlreagált valamit, ám ezúttal nem kevesebbről, mint a fehér akác (Robinia pseudoacacia) tervezett kiírtásáról van szó. Már hetek folyik a polémia arról, mi lesz a magyar tájjal és a méhészekkel (méhekkel), ha elfogadják azt az uniós direktívát, amelyik az európai faunát és flórát úgy óvná meg, hogy a nem őshonos fajok, közöttük a fehér akác eltávolítását indítványozza.

Akác Koalíció néven már létre is jött egy, szakmai szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő szerveződés. Azt szeretnék elérni, hogy nyilvánítsák hungarikummá a magyar méheknek és asztalosoknak, famegmunkálóknak megélhetést adó fafajt. Azt remélik, ha nemzeti lesz az akác, akkor a brüsszeli döntéshozók megkönyörülnek és maradhat a mai magyar erdők negyedét adó faj.

Az akácról a kertfenntartó nincs jó véleménnyel, hiszen tudott róla, hogy rossz szomszéd, drasztikusan nyomul és csak nagy trükkök árán sikerül a kerítésen kívül tartani. Azt is tudom, hogy a tartósítást nem igénylő faanyaga a mérsékelt övi fafajok között a legidőállóbb. Lugas vagy karó, oszlopként messze lekörözi a telített fákat. Azt nem tudom, hogy méhek kedvelik-e, de az biztos, hogy más kommersz mézekkel összevetve az akácméz felárral értékesíthető. Egyszer, amikor a talajok baktérium-lakósai után nyomoztam, végig olvastam egy, nyolcvan  éve rendezett futóhomok megkötéséről szóló szimpóziumon elhangzott előadások írásos változatát. Azóta becsülöm az akácot, ami a Kárpát-medencében sok ezer négyzetkilométeren a futóhomok megkötője, kopár, erodált domboldalak úttörő növénye és meddőhányók meredélyeinek a megfogója lett.

Mielőtt azonban megsajnálnánk, tudni kell róla, hogy nem, ismerői az erdészeti kutatók ellen született az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009 FVM rendelet. Tehát nem az Európai Unió kényszerítette ki, hanem saját, magyar, erdőkkel foglalkozó szakembergárdánk fogalmazta meg, saját magyar érdekeink szolgálata érdekében, és saját magyar jogalkotónk emelte jogszabályi szintre. Ennek egyik melléklete felsorolja az nem őshonos fafajokat, külön nevesítve az intenzíven terjedőket, közöttük a fehér akácot.

De mit is kell tudni a fehér akácról. Észak-Amerika keleti részéről a XVII. században díszfaként került Európába. Hazánkban Tessedik Sámuel a 18. század második felében széles körben kezdte alkalmazni az alföldfásításban. Itt viszont nagyon jól érzi magát, hiszen világ az állományszerűen megjelenő akácosainak fele Európában található, ennek fele a Kárpát-medencében él, A Kárpát-medencében élő akácállományok majdnem 9/10-e Magyarország mai közigazgatási határain belül vert gyökeret.

Ha tényszerűen elemezzük az akác tulajdonságait nem lehet figyelmen kívül hagyni , hogy gyökérsarjról és magról egyaránt képes agresszíven terjedni, ezáltal megjelenni ott, ahol nemkívánatosnak minősülhet. Az akác gyökérzete, lehulló lombja a dióhoz hasonlóan olyan  anyagokat juttat a talajba, amely számos más növényfaj növekedését gátolja. Keményhéjú magvai ötven évig is megőrzik csírázóképességüket a talajban. Vagyis ahol egyszer magszóró akácfa nőtt, hosszú ideig számítani lehet újbóli megjelenésére. Ugyanakkor, mivel pillangós A gyökérgümőiben élő, levegőből nitrogént megkötő baktériumoknak köszönhetően bőségesebben jut a növényi fejlődéshez szükséges nitrogénvegyületekhez, mint azok az őshonos növények, amelyek csak a talaj nitrogénforrásaira támaszkodhatnak.

Címkék:

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*