Fólia vagy mulcs?

Ha feltesszük a kérdést: permetezés, kapálás vagy takarás – mi a közös bennük? Kézenfekvő lehet a válasz, a gyomok gyérítése. Míg a mechanikai és a kémiai gyomírtás módszereit sokfelé gyakorolják, addig a talajtakarással a hobbi és a kisebb haszonkertekben kevesebben próbálkoznak. A küzdelemben azonban a lényeg, hogy a gyomokkal szembeni harcban legfeljebb csatákat lehet nyerni.

A gyommentesség – legyen szó zöldségtermelésről vagy díszkerti évelő, fás növények telepítéséről – az induló haszonnövények szempontjából létszükséglet. Igaz költségesebb, de a legegyszerűbben valamilyen mesterséges anyag kiterítésével lehet a jobb eséllyel kelő gyommagvak csírázását megakadályozni.

A gyomok távoltartására a fekete fólia kiterítése elfogadható haszonnal jár, közben a fekete szín révén felmelegíti a talajt, ami jó a haszonnövényeknek. De vonatkozik ez, akár a kitettebb helyeken lévő rézsűkre, sík területre ültetett cserjékre, évelőkre is. Ha megerősödnek az új növények és már nem létszükséglet, hogy minden csepp vízhez, tápanyaghoz és fényhez hozzájussanak, akkor a fólia fel is szedhető, hiszen ekkortól már képesek a gyomokkal e természeti javakért sikerrel megküzdeni. Persze vannak olyan intenzív zöldség termesztési módszerek, ahol a fólia a tenyészidő végéig  helyén marad, de ekkor már nem a gyomok elleni harc a fő ok, hanem, ahogy a szamócatermesztésben a gyümölcs tisztán tartása. A sötét mellett átlátszó műanyag fólia számba sem jöhet, hiszen a mikroklíma miatt – lehet használtról is szó – csak elősegíti a gyommagvak csírázását. Igaz ezek csak addig növekszenek, míg el nem fogy a mag tartalék tápanyaga. De vannak olyanok is, mint a mezei aszat vagy a tarackbúza, amelyek még a fólián is képesek áttörni. Ide kívánkozik, hogy nekik a vékonyabb aszfaltút feldarabolása sem akadály.

Nemcsak fekete, piros színű is lehet a talajtakaró, az ilyen a növényre visszatükrözi a vörös fényt, ami a paradicsomnál és szamócánál növeli a virágok számát, serkenti a korai mielőbbi virágzást és zöld növényi részek gyorsabb fejlődését. Az ezüstszínű, a feketékhez képest csökkenti a talaj hőmérsékletét, amit viszont nem kedvelnek levéltetvek, tripszek.

A hagyományos és színes talaj takarók mellett, már léteznek biológiailag lebomlóak is. Ezeknél a kiterítéstől számított néhány hónapon belül beindul a lebomlási folyamat és előbb, utóbb elporladnak, összetöredeznek és a tenyészidőszak végén az ilyet a talajba lehet dolgozni.

Jó módszer a gyomok távoltartására a mulcsozás is, ennek lényege, hogy az olyan helyeken, ahol nem kívánatos vendégek, különböző növényeket vagy növényi részeket terítenek szét. A dísznövényeknél, általában a szemnek is tetszetősebb színezett vagy natúr fakérget szokták használni. Megjegyzésként kívánkozik ide, hogy a fenyőkéreg enyhén savanyítja a talajt, ezért ennek alkalmazásakor ezzel is számolni kell. De ragyogóak a házilagosan felaprított metszési hulladékok, a vékonyabb gallyakat, hajtásokat már egy olcsóbb mulcsdarálóval is apróra lehet vágni. Inkább a mezőgazdasági területeken, mint a díszkertben bevált talajtakaró lehet, ha a kikapált – és minden bizonnyal, hamar elszáradó – gyomokat behúzzák a gyümölcs, szőlősorba. Így a tőkék, fák közvetlen közelében egy darabig takarják a talajt, ezzel gátolják a gyommagvak csírázást.

Sokan, mint gyomírtót, a levágott füvet is sávozzák,. Azzal azonban mindenképpen számolni kell, hogy nedves fű, levegőtlenül összepréselődve melegszik, szélsőséges esetben még öngyulladás is előfordulhat. A természetes mulcsok esetében előfordul, hogy a gyomok mégis átszövik, az ilyen elegy továbbélését legjobb a talajba forgatással megakadályozni.