gazdazona.hu

Nem vicc a napégés

 

Az eredeti helyükön meg sem kottyan a kaktuszoknak a tűző nap

Az eredeti helyükön meg sem kottyan a kaktuszoknak a tűző nap

Klímánkon a szezonban a májusi fagyosszentek jelentik az utolsó hidegkockázatot. (A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12., 13., 14.), valamint Orbán napján (május 25.) általában erős lehűlést hoznak.) Ezért május vége felé már minden kényesebb növény a szabadba kerülhet. Nem mindegy azonban, hogy hova.

A napsugárzás veszélyeire csak a rutinosabb hobbikertészek figyelnek. Jó tudni, hogy a téli védelmet igénylő, főkén mediterrán- vagy pozsgás növények alkalmazkodnak a hideg, fényszegény körülményekhez. Ezek azonban a szabadba cipelés után, azonnal megváltoznak. Kevesen viselik el az, átmenet nélküli melegedést, érős fényt, esetleg teljes napsütést. Ez még a forró égövi, olyan állandóan napon élő növényeknél –, mint a pálmák vagy a pozsgások – is súlyos bajt okozhat. Ma már tudjuk, súlyos visszafordíthatatlan elváltozásokat okozhat a stressz, ha a megvilágítás és a hőmérséklet gyorsan sokszorosára növekszik. A hatást fokozhatja, ha áll a levegő, ilyenkor a növény vízháztartása összeomlik, sem árnyék, sem víz, semmi nem marad, ami hűtené a leveleket, ezért felső részük a nap hatására megég, elszíneződik.

Ha már ez megtörtént, nincs mit tenni, hiszen a későn jött árnyékolás nem segít. A leveleket hamar váltó fajok a sérült leveleiket elpotyogtatják, s helyettük növő már alkalmazkodik a körülményekhez. A dézsákban nevelt napégett pálmák viszont rondák lesznek, hiszen esztétikai értelemben véve, értékes leveleiket nem pótolják az újak.

A napégést a szoktatással lehet elkerülni. A legjobb lenne, ha a telelőhelyről előhúzott növények először állandóan árnyékban maradva a fal mellé  kerülnének, majd két hétig tartó vándorlással jutnának szórt napsütéses helyen át, oda, ahol már néhány óráig teljes nap éri őket, s csak végül kerülnének a megszokott napos részükre. Ez részben ellentmond annak, hogy a legtöbb növény szereti az állandóságot, amihez eredetileg a földben élve hozzászokhatnak, de így, vándorolva még mindig van esélyük egészséges levelekre. Később tápoldatozással lehet őket kárpótolni, a kellemetlenségért.

Ahol túlságosan nagy a növény és nehezen lehet cipekedő segítséget lelni, ott segíthet az árnyékoló (raschel) háló is. Ez jobban elviselik a sötétből előkerülő növények, mint azonnal a teljes napot. Ha viszont megtörtént a baj, akkor a kisebb napégett pozsgásoknál ép dugványokat lehet választani, s ezeket gyökereztetve új növényeket nevelni. A nagyobbaknál pedig azzal kell számolni, hogy sokáig megmaradhatnak az elbarnul, heges leveleik, amelyekről tudni való, hogy már nem vesznek részt a fotoszintézisben.

Címkék: , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*