Agrotechnikai és mechanikai védekezés

Agrotechnikai és mechanikai védekezés

Gazdabolt 2014. jún. 28.

Agrotechnikai és mechanikai védekezésAgrotechnikai védekezés
Lényege, hogy az agrotechnikai munkákkal kultúrnövényeink számára a lehető legkedvezőbb, a károsítók számára viszont a lehető legkedvezőtlenebb ökológiai feltételeket nyújtsuk, és ezzel a bekövetkező károsodást a minimálisra mérsékeljük.
Ide tartozik:
• A termőhelyi viszonyok helyes megválasztása: kedvező termőhelyen a gyorsan és zavartalanul fejlődő növények kevésbé szenvedik el a különböző károsítók kártételét.
• Helyes növényi sorrend kialakítása: olyan növények kövessék egymást, amelyeknek nincsenek közös betegségei, kártevői és gyomflórájuk is eltér egymástól. Kerüljük a monokultúrát!
• Talajjavítás, harmonikus tápanyag-ellátás: pl. nitrogén túltrágyázással fokozzuk a növények betegségekkel szembeni fogékonyságát.
• Megfelelő talajművelési rendszer (tarlóhántás, tarlóápolás, fertőzött növényi részek talajba forgatása, sorközművelő kultivátorozás stb.)
• Vetés körülményei, időpontja, egészséges vetőmag vetése.
• A betakarítás ideje, módja, a betakarítási munka minősége.
• A betakarítás utáni agrotechnika (a szalma gyors lehordása, szárzúzás, a fertőzött növényi részek talajba forgatása, stb.)
• Rezisztenciára nemesítés eredményeinek felhasználása
Rezisztensnek mondunk egy növényt akkor, ha a kártevők vagy a kórokozók támadásának ellenáll.
A növénynemesítők a belső, genetikai tulajdonságok örökítése útján állítanak elő rezisztens fajtákat. Rendszerint a legnagyobb károkat kiváltó károsítók ellen folyik rezisztencianemesítés, illetve azok ellen, amelyek ellen más módon nem tudunk eredményesen védekezni:
- a burgonya esetében a vírusbetegségek és a burgonyavész ellen,
- az őszi búzánál a lisztharmat és a rozsdabetegségek ellen,
- a cukorrépa esetében a levélragya és a rizománia ellen,
- a napraforgónál a diaportés szárfoltosság és a napraforgóperonoszpóra ellen, stb.
A klasszikus nemesítési módszerek mellett napjainkban a génmanipulációs nemesítést is alkalmazzák. Ezzel olyan genetikailag módosított (GMO) szervezeteket hoznak létre, melyek ellenállóbbak a környezeti változásokkal, a gyomirtó szerekkel, a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.
Magyarországon a genetikailag módosított növények termesztése egyelőre nem engedélyezett!
A rezisztencia mellett a toleráns fajták termesztése is agrotechnikai eljárás. Toleráns egy betegséggel szemben egy fajta, ha az mutatja a fertőzés tüneteit, de termésveszteség nem lép fel.

Mechanikai védekezés
A károsítók összegyűjtésén és fizikai megsemmisítésén, valamint a védendő növényzettől történő távolságtartásán alapszik.
Ide tartozik:
• metszés (a fertőzött növényi részek kivágása és elégetése),
• kéregkaparás, tisztítás,
• hernyófészkek, gyümölcsmúmiák összegyűjtése és megsemmisítése,
• hernyófogó övek,
• csalogató vetések,
• csapdázás (fény-, illat-, szín-, szex-feromon csapdák),
• madarak riasztása,
• fák törzsének védelme burkolóanyagokkal,
• melegágyak talajának fertőtlenítése gőzöléssel, stb.