A polifág talajlakó kártevők előrejelzése

Ide tartoznak például a cserebogár pajorok és a drótférgek, melyek több éves fejlődésűek és a talajban élnek. Egyedszámukat térfogati kvadrát módszerrel, gépi talajmintavétellel és a búzacsomós csalogató módszerrel tudjuk megállapítani. A vizsgálatokat ősszel és tavasszal célszerű végezni.

· Térfogati kvadrát módszer
A kiválasztott helyen kijelölünk 0,5 m2 nagyságú területet, és itt két ásónyom mélységű gödröt ásunk ki. Először az első ásónyom mélységű réteget vesszük le, majd a másodikat. A kiemelt talajt a mintagödör két szélén szétterítjük, és a kiemelés után azonnal átmorzsoljuk. A talált kártevő lárvákat tartósító folyadékos gyűjtőüvegekbe rakjuk. A gyűjtőüvegekre ráírjuk a tábla adatait, a mintagödör számát és a felvétel időpontját. A kártevők egyedszámát 1 m2-re átlagoljuk. A táblán átlós irányba haladva 3 ha-onként 1 db mintagödröt ásunk.

· Gépi talajmintavétel
Gyors és kevésbé munkaigényes módszer. Ehhez a művelethez a Tóth – Berkó-féle talajmintavevő gépet használjuk. A mintavevő traktorra szerelt 20 cm átmérőjű hengert a hidraulika 50-60 cm mélyre a talajba nyomja, majd kiemelve a mintát dugattyú segítségével üríti. A talajminta átvizsgálása az előző módszernek megfelelően történik. Hektáronként 2 mintát veszünk.

· Búzacsomós csalogató módszer
Nyár végén, gyommentes területen, háromszög alakban, egymástól 60 cm távolságra egy-egy evőkanálnyi búzát vetünk kb. 5 cm mélyen. A csírázó és a kikelt növények gyökérzete széndioxiot termel, ami kb. 1 m2-ről odavonzza a talajlakó kártevőket. A növények 5 cm-es fejlettségénél ásóval kiemeljük a búzacsomókat és a gyökerek között a talajban összegyűlt lárvákat kigyűjtjük.