gazdazona.hu

Indul a második menet

Indul a második menetElőfordul, hogy hiába locsolják, ültették át a növényt, nem féreg rágja gyökerét, gomba sem pusztítja levet, mégis kedvetlen, holott még javában kellene a virágokat hozni. Tápláló anyagokból készült menüt azonban nem egyszerű összeállítani. Ezért egyszerűbbnek tűnik, igaz drágább megoldás, ha speciális, a növények, vagy növénycsoportok igényei szerint összeállított, kombinált műtrágyát vásárolnak. Az egynyári balkon növények palántáit már egyenesen ilyen közegbe kellene ültetni, s akkor a szezon végéig nincs velük teendő.
Ugyanakkor a nyár derekán érdemes újabb „táplökést” adni nekik, hogy a késő őszig tartó második virágmenetre felkészülhessenek.
A növényeket alaposan ki kell ismerni, hogy az amúgy félreérthetetlen jelzéseiket megértsék. A növekedési időszakban a kínlódást mutatja a sárguló levélzet, kevés a nitrogén ezért a szokottnál kisebbek az új levelek vagy a lassúbb fejlődés. Ha a levelek a megszokotthoz képest kékes színűek, akkor kevés a foszfor. Az ilyen növények nem is hoznak virágot. A pöndörödő, barnuló levélszél és az alsó levelek indokolhatatlan hullása a káliumhiány jele, ilyenkor ugyanis felbillen a növény vízháztartása. Ha a levelek sárgulnak és a széleik kiszáradnak, akkor a vasból van kevés, a sárga, de az erek mentén zölden maradó levelek a magnézium hiányára utalnak. A hiány pontos felismeréséhez némi szakértelemre és rutinra van szükség. A több éves tapasztalat bizonyíthatja, hogy helyes volt-e a diagnózis és a gyógymód. Érdemes egyébként kihasználni a gazdaboltok nyújtotta növénydoktori szolgáltatást. Ilyenkor a kisebb növényt el kell vinni. A szállíthatatlanul nagyokból pedig levelet, virágot, hajtást kell bemutatni. Az esetek többségében a növénydoktor friss talajba átültetést, vagy tápoldatozást javasol.
A gyógyítással sietni kell, mert – igaz ahány annyiféle időpontban – a biológiai óra diktálta ütembe befejezi a hajtás-, levélnövekedést, virágrügyek kialakítását. Ha eddig az időpontig nem lesznek úrrá a bajon, akkor egy évet kell várni. Ha addig kibírja a növény. A baj ugyanis az, hogy a diéta végzetes károkat hozhat, ami szélsőséges esetben pusztuláshoz is vezethet
A növények étrendjének összeállításakor ismerni kell az egyed igényeit. A tudományt a világhálón, gyűjteményes leírásokban lehet elsajátítani. Ha az adott zöld igényét megtudták, akkor már csak a menühöz valót kell beszerezni. A tápláló anyagok, – a mezőgazdaságból kölcsönzött kifejezéssel – trágyák két fő típusa a szerves eredetű és a szervetlen. A szobai és balkonkertészkedésben kevésbé használják, a körülményesen beszerezhető és nehezen tárolható és büdös szerves trágyát. (Bár kaphatók, „kultúrált” szagtalan, szárított, zsákos anyagok is.) Le kell szögezni, hogy a szerves eredetű trágyák tápanyag-tartalma és minősége változó, és ezért elfordulhat, hogy több bajt okoznak, mintha nem is használták volna. Fő előnye a szervestrágyázásnak, hogy az aktív talajéletet serkentő humuszképzést szolgálja. Ezért, akinek sok növénye van, annak érdemes folyékony, huminsavat tartalmazó permettrágyát keresni.
A műtrágyák használata egyszerű. Pontosan és egyszerűen adagolhatók, tápanyagtartalmuk ismert, a növények igényeihez jól alkalmazhatók, időzíthetők. Alkalmazhatósága szerint többféle műtrágya létezik. A hagyományos, – önmagukban szervetlen sók – műtrágyák általában egy vagy néhány makroelemet (nitrogén, foszfor, kálium) esetleg mikroelemet (magnézium, mangán, vas, kalcium) tartalmaznak. Ezeken gyorsan elfogyasztják a növények.
A korszerűbb, szabályozott felvételt biztosító tápok szemcséit növényi gyantával vonják be. Ez nedves körülmények között, a talaj hőmérsékletétől függően, a növény alkalmi igényének megfelelően adagolja a tápanyagokat. Ezért, a megfelelő dózis egyéves kiegyensúlyozott táplálást biztosít.

Címkék: , , , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*