gazdazona.hu

Ha kiugrott a fenyő a kertből…

Feltöltve: , Szerző: , Kategória: Díszkert | 0 hozzászólás
Van, ahol nem marad csupasz a fenyők alja

Van, ahol nem marad csupasz a fenyők alja

Sok szűk városi kertben, ilyenkor szabadulnak meg a nagyra nőtt, felnyurgult, az egész házat árnyékoló fenyőktől. A legtöbb helyen a tűlevelű óriás a család karácsonyfájaként a lakásban kezdte, majd a jól sikerült kiültetés után néhány évtized alatt hatalmassá cseperedett.

A gyakran szomorú válást követően, miután a favágók jobbik esetben a lombbal, és más faanyaggal távoztak, gondjával a tulaj magára marad: mi legyen a nagy fa csupasz helyén?

A kertek többségében ugyanis nem sok gondot fordítanak a fenyők alatti részre. Miért is, mikor kényelmesebb a csupaszon maradt talajjal semmit nem csinálni, mint a fenyők alatti árnyékos, savankás talajon prímán megélő, rododendronokkal, hortenziákkal bíbelődni. De a sor hosszú, mert ide való a borostyán, kis-és nagy télizöld, a kúszó magyal, fagyal, kecskerágó, mahónia is. Ha az apróbb virágzókat nézzük, akkor szereti az ilyen helyet a gyöngyvirág, vagy a hosták többsége, más csoportba valók a nebáncsvirágok, lobéliák, csodatölcsérek, árvácskák , nefelejcsek. Mindebből kitetszik, ha nem rest a kertész, akkor nem marad csupaszon a fenyők alja.

Ha a felszabadult – korábban kopár – terület újra növényesítésével próbálkoznak. Kézenfekvőnek tűnik, ha nem tűző nap váltja az évekig árnyékos területet, akkor a fentiek közül lehet választani. Ha viszont a talajsavanyúságon is változtatni akarnak, akkor legjobb a meszezés lenne, de a mennyiségek kiszámításához némi szakértelemre van szükség, meg eléggé körülményes a megfelelő mészkőpor beszerzése is. Nem is kis mennyiségről, négyzetmétereként egy kilóról van szó. Ezért marad a nagyobb és fárasztóbb munka, a talaj szerkezének megváltoztatása.

Az évekig nem művelt, kő kemény talaj lazításával kell kezdeni. A legjobb a mélyforgatás lenne, de kevés kertnek adatik meg, hogy valamilyen házilagosan barkácsolt láncos ekét huzigálhassanak benne. Egyik, Szlovákiában élő rokonomnál láttam munkában ilyen szerkezetet. A 400 négyszögöles zöldséges kert egyik oldalában horgonyozták le a robbanómotort tartó csörlős taligát, a másik végébe került a fordító csiga. A munkához, a gép és a csiga mellé egy-egy ember kellett és a szerkezet szörnyű zakatolással húzta ide, oda a láncra erősített fordítható ekét. Viszonylag rövid idő alatt végeztek a negyven centi mély forgatással, amit ilyen szűk helyen traktor el nem végezhet.

Ahol nincs hasonló kölcsöngép, ott marad a derékfájdító ásás, esetleg az rotakapálás, bár ez utóbbi nem forgatja a talajt, csak porhanyítja, ami később megint keménnyé áll össze, de egy rotakapa + ásás kombináció már ésszerű kompromisszum. Az igazán megfelelő a három ásónyom mélységű forgatás. Nem könnyű munka, de megéri a fáradozás. Érdemes a különböző mélységekbe, más és más szerves anyagot juttatni. Legalulra valamilyen zöldet, frissen vágott füvet, felaprózott gallyat. Nem árt, ha valamilyen semleges kémhatású tőzeg és szervestrágya is kerül a földbe és –ilyenkor – ősszel a felsőbb rétegbe, nitrogénben szegény keverékműtrágya.

Ha a talaj nemcsak savanyú, hanem levegőtlen, rossz vízáteresztő, másként fogalmazva kötött, olyan amiben a növények csak szenvednek, akkor homok, perlit hozzáadásával lehet ezen változtatni. Ha mindezt sikerül ősszel elvégezni, akkor a téli pihenő után tavasszal a boronál és magágykészítést követően jöhet, a fenyő helyére az új vetemény, cserjék, egynyáriak, gyep.

Címkék: ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*