Nagy a pocokmozgás

Nagy a pocokmozgás

Gazdabolt 2015. jan. 9.

Az átlagosnál csapadékosabb és néha igen fagyos időjárás ellenére a mezei pockok, a szárazabb napokon a szántott területekről az őszi kalászos, és repcetáblák irányába igyekeznek. Éppen ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívása szerint az egyetlen engedélyezett védekezési eljárás a pocokjáratok egyedi kezelése a Redentin 75 RB és Polytanol készítményekkel hatósági engedély alapján, amelyre a kitavaszodásig továbbra is van lehetőség.

Mezei pocok és ellene való védekezés

A falvak lakói, az állattartók jó ismerik a pocokingázást és pontosan tudják, mit kell ilyenkor tenni. A mezőgazdasági területek közelében lévő hobbitelkek érzékenyebb lelkű gazdáinak válságos időszak az ilyen, hiszen a szemre tetszetős aprójószág külseje megtévesztő, különösen amikor a házat pocokhordák támadják és eszik a téglát is, hogy  bejussanak.

A kertes házakban a lakásban is megjelenhetnek az egerek. A kertvárosi részeken él a házi egér, a mezei egér, valamint kettejük alkalmi nászából származó güzüegér. Úgy tudom, hogy a házi – és güzüegér bejár a házba, a pocok és a mezei egér nem.

Ha nagy kárt okoz a támadás, érdemes féregirtót hívni, mert ők valóban hatásos szerekkel célra törőn gyorsan, garanciával végeznek a betolakodóval. Különben elhúzódó viadalra lehet felkészülni, saját példámat tudom hozni, amelyik végül eredménnyel végződött. Egyetlen haszna azért volt: rengeteg lomot kidobtunk.

A hét néhány napján lakott vidéki házunkban nem szokatlan vendég az egér. Többnyire néhány elpottyantott ürülékük és irdatlan szaguk jelezte, hogy merre járnak. Nem volt vészes, valószínűleg a padláson lakó macskák karban tartották az egérpopulációt, így nem okoztak jelentősebb kárt. Két éve késő ősszel viszont megindult az egérinvázió.

Bevetettünk mindent. Az összes táplálékgyanús dolgot egérbiztosan elzártunk, amit már megrágtak kidobtunk. Kihajigáltuk a már szétrágott újságokat, sátrat, műanyagzacskókat, wc-papírt. A felderített egérfészkeket széttúrtuk, fertőtlenítettünk. Ezek után jött a piros zselés méregzacskók körmönfont szétszórása, féltucatnyi rugós egérfogó és macskacsalogatás.

Következő hétvégén a pusztító rágás ugyan megszűnt, fogyott a méregből is, egy-két egeret elkapott a csapda, volt amelyikből csak a sajt tűnt el, de akadt olyan, amelyik érintetlen volt. Viszont új egérpiszok borított mindent és az egyik ágyneműtartóban találtunk egy újabb fészket, ahol egy – harmadik helyiségben tárolt – mosószeres dobozról lehántott címkéből készült az egérfik nyoszolyája. Ez is mutatta, távollétünkben nagy buli lehet.

Újabb teljes takarítás, fertőtlenítés, de eddigi küzdelmünket kudarcként éltük meg. A gazdaboltban, ajánlották váltsunk mérget. Vettünk kék színű zselést, ennek ugyanis más a hatóanyaga, újra felszerszámoztam a csapdákat. Nem cifrázom tovább, de ez így ment hónapokig. Jelentős rágás nem volt, de a piszok csak nem maradt el.

Ezek után kipróbáltuk a rádiós módszert, ami a fóliasátorban mászkáló vakond ellen néha hatásos. Egy időkapcsoló segítségével napközben gyakran be-be kapcsolt a nem is nagyon hangosra állított rádió. És láss csodát, eltűntek az egerek. Ha tárgyilagosan nézem, akkor az állandó, fertőtlenítőszeres takarítás, váltott hatóanyagú méreg, fizikai egérgyilkolós csapda és a rádió együttes hatása segítségével győztünk.

A mezei pocok egyébként távol marad az építménytől, tavaly a nyár végén ugyanis az e ház melletti gyümölcsösben szinte minden lépés eltalált egy pocoklyukat, szerencsére mégsem jöttek be télen a házba.

Az idén elektronikus riasztóval próbálkoztunk, a tél közepéig sikerrel.