gazdazona.hu

A vetés tudománya egyetlen piktogramban

Hobbikertészek között gyakori kérdés, miként kell jó minőségű vetőmagot vásárolni, számít-e az ár, illetve melyiket jobb, a mag vagy a palánta?

A vetés tudománya egyetlen piktogramban

A vetés tudománya egyetlen piktogramban

Szép dolog a kertészkedés, de jó, ha minden művelet egy matekpélda megoldásával kezdődik. Persze annál bonyolultabb a növényeihez kötődő kertész lelke, minthogy egy kockás lapra felírja a mag árát, annak kelési biztonságát, a palántanevelés költségeit, és ezt az egészet elosztja a nevelés veszteségével. Mindezt össze kell vetni a vásárolt palánta árával, és kijön az eredmény.

Az árudákban a szezon kezdetén egy-egy virágpalántáért 150-300 forintot is elkérnek, később ennyi pénzért már 5-10 palántát is adnak. Ennél pontosan tízszer több növényre lehet szert tenni a saját neveléssel, ha a hozzávaló egyszerű termesztő berendezés egyszeri beszerzési költségével nem számolunk. A mag ára is fontos, általában a fajta, a nemesítési fokozat és az előkészítettség határozza meg. Lehet kapni darabonként 20 fillérért és 40 forintért is.

Sokan úgy vélik, hogy a házilagos palántaneveléssel sok pénzt lehet megtakarítani. Ez igaz, de az olcsó palántanevelés azt is jelenti, hogy csöpögő, néha áporodottan illatozó földdel teli tejfölös poharak garmadával kell együtt élni. Persze lehet mindezt családbarát módon gyakorolni. Ez viszont már nem is kevés pénzbe kerül. Hajtató edényt, kis cserepeket, sokféle segédeszközt kell beszerezni.

Ennél is olcsóbb, ha a magvakat egyből a helyükre földbe, az előkészített ágyásba vetik. Ezzel rengeteg időt veszítenek, hiszen hetekbe telik, míg a kicsirázott magból teljes értékű növény lesz. Ennél a módszernél azonban pontosan tudni kell, a csirázáshoz milyen hőmérsékletre van szükség. A szabadföldi vetés idejét egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhőmérséklet, másrészt a növény tenyészidő alatti hőigénye, a termesztés módja és célja határozza meg. E tudományt egyszerűsítik le a vetőmag tasakok piktogramjaiban.

Magvakat lehet nemcsak vásárolni, cserélni és szedni – ezt a szakzsargon magfogásnak mondja. A legegyszerűbbnek tűnő vállalkozás a vásárlás. A magok árának kifizetése előtt feltétlenül meg kell győződni arról, milyen korúak. Vannak olyanok, amelyek több évig is megőrzik a csírázóképességüket, de jobb az óvatosság. Erre akkor is jobb ügyelni, ha a magot kertésztárstól kapja valaki. A saját maggyűjtésnél tudni kell, hogy a továbbnevelésre kiszemelt „anyanövény” genetikai értelemben állandónak tekinthető fajta vagy hibrid-e. Utóbbiaknál ugyanis az utódok alakja, levelének, virágszirmainak színe eltérhet. Az importált magvakkal nem árt az óvatosság: előfordulhat, hogy vannak olyan spanyol, olasz fajták ugyanis, amelyek ugyan kikelnek, de a növény képtelen a klímánkon megélni és termést vagy virágot hozni. A dísznövényeknél nem vészes, ha eltévesztik a szabadba vetés időpontját. A zöldségféléknél azonban már nagyobb lehet a baj, mert a tévedésért az elmaradó terméssel kell fizetni.

A vetési időpontokat csoportosítva, a szezon ősszel kezdődik. Az elvetett magokból még a fagyok előtt kifejlődnek a zöld növényi részek és így telel át. Ősszel vethető a fejes saláta, spenót, a sóska, káposzta és ilyenkor lehet a fokhagymát is duggatni. Tél alá vetéssel lehet a borsóval, petrezselyemmel, sárgarépával próbálkozni. A magokat (nem fagyos) téli napokon lehet vetni, majd tavasszal csíráznak, de már a földben vannak és az első melegebb időben fejlődésnek indulnak. Kora tavasszal is érdemes borsóval, fejes salátával, petrezselyemmel, sárgarépával, retkekkel, sóskával, spenóttal próbálkozni. Az április elejétől május elejéig tartó időszakban, az olyan melegigényes növényeket kell vetni, mint bab, cékla, csemegekukorica, kabakosok, káposztafélék, nyári retek, paprika, paradicsom.

Címkék: , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*