Óvakodjanak a vetőmaggal csalóktól
A vetési szezon elején jó hír, hogy folytatják a hamis vetőmagok használata elleni kampányt. A szövetségnek is köszönhető, hogy az utóbbi években a nagy visszhangot kiváltó szervezett hamisítások visszaszorultak. A szakemberek arról is beszámoltak, hogy a vetőmag vásárlók körültekintő, tudatos választásának köszönhetően manapság kisebb a fenyegetettség, és nagyobb kockázattal kell annak számolnia, aki ilyen módon próbálná becsapni a gazdákat.
A közelmúltban például próbavásárlással egybekötött ellenőrzéseken 300-300 kiló – összesen mintegy 14 zsáknyi – ismeretlen eredetű kocsányos tölgy vetőmagot foglalt le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A biharnagybajomi és nyírbátori „kereskedők” silány minőségű vetőmagot kínáltak eladásra, ráadásul az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásához szükséges hatósági engedéllyel sem rendelkeztek. A 2014-es év szeszélyes időjárása miatt a kocsányos és kocsánytalan tölgy félék termése sem hazánkban, sem az importot biztosító külföldi országokban nem érte el az erdősítésekhez szükséges mennyiséget. A tetten ért csalóknak minőségvédelmi bírságot kell fizetni, ami elérheti az 1,5 millió forintot is.
Hazánkban a legnagyobb tételben fogyó kalászos fajok esetében a felújítási arány, azaz a minősített, fémzárolt vetőmag használata nemzetközi mércével is magas színvonalú volt a 2000-es évek közepéig, aminek köszönhetően a gabonatermelés stabil ágazatává vált a magyar mezőgazdaságnak. Ilyen előzmények után megdöbbentő és aggasztó az az adat, hogy míg az őszi búza vetőmag-felújítási aránya Csehországban 62, Franciaországban és Nagy-Britanniában 55 és Olaszországban is 50, addig Magyarországon 2013. év őszén alig érte el a 25 százalékot. Pedig a biztos termés egyik záloga a jó, minősített vetőmag.
Éppen ezért, továbbra is ajánlható, a gazdálkodók törekedjenek arra, hogy megbízható forrásból, ismert kereskedőtől, fajtatulajdonostól vásároljanak. A rendkívül előnyös ajánlat, a piaci árnál lényegesen olcsóbb ár ébresszen gyanút mindenkiben. Keressék a hirdetésekből és promóciós tájékoztató anyagokból ismert cégjelzéses zsákokat, a hatósági jelöléseket a zsákokon, különös tekintettel a fémzárolási címkékre. A vásárláskor mindig kérjenek számlát, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy a vetőmagtétel fémzárolási száma is mindig szerepeljen rajta.
Magyarországon sikerágazatnak számít a vetőmagtermesztés. Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után hazánk a 6. legnagyobb exportőr a világon. Az idén összesen 130 ezer hektáros területen előállított vetőmag 35 százaléka, több mint 90 ezer tonna külföldön talál vevőre, ez egyébként enyhén emelkedő tendenciát mutat – jelentették be Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács évindító sajtótájékoztatóján.
A gazdák eddigi szándéka szerint az idén, a tavalyinál nagyobb, mintegy 130 ezer hektáros területen fognak vetőmagot termelni. Ez a mennyiség 2010 óta emelkedik és most már évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1500 fajta vetőmagját állítják elő, és nagyságrendileg éves szinten a vetőmag üzletágban 100 milliárd forint árbevételt könyvelnek el. Ennek több mint a fele a hibrid növények – kukorica, repce, napraforgó – értékesítéséből származik.