Az ENSZ-től a klorofilig

Az ENSZ-től a klorofilig

Gazdabolt 2015. febr. 26.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította. Ebből az apropóból a növényvilág számára oly’ fontos magnéziumról emlékezünk meg. Erről a fotoszintézis és a szénhidrátok szállítása szempontjából fontos elemről tudni lehet, hogy a talajban, ahogy a nitrogénvegyületek, úgy ez is gyorsan mozog.

Árulkodó klorofilhiány

A növényekben lévő magnéziumról, agy vonalakban tudni kell, hogy a földi élet szempontjából meghatározó fotószintézisnél jelenléte elengedhetetlen, de részt vesz a megtermelt szénhidrátok szállításában is. Ebből következik, amikor a növény, levele, hajtása növekszik ehhez szüksége van a megtermelt szénhidrátokra, amelyek elegendő magnézium nélkül e tápanyag nem –, vagy nem elegendő mennyiségben – jut el oda, ahol nagy szükség lenne rá. Ezt támasztja alá az is, ha elegendő a rendelkezésre álló magnézium, akkor földfeletti növényi részben a megtermelt szénhidrátok 85 százaléka mozog, s maradék, a föld alatti részeket, gyökereket táplálásában, növekedésében jut szerephez. Ha fennáll a magnéziumhiány, akkor ez az arány 99:1 százalék, vagyis, miközben a levélzeten megjelennek a hiány tüneteket, addig a szem elől rejtett zónában veszélybe kerül a gyökérélet.

A magnéziumra a növényeknek sokkal nagyobb mennyiségben van szükségük, mint ahogy azt gondoljuk. Elégtelen magnéziumellátás esetén csökken a klorofill képződés és a fotoszintézis, a növényen klorózis, sárgulás látható. Ilyenkor gátolt a fehérjeszintézis és felhalmozódnak az aminosavak. A tünetek először az idősebb leveleken jelentkeznek. A klorofillok szétesése következtében a levél erek között márványozottan kifehéredik a levél. A növekedés lelassul, a növény érzékenyebbé válik a betegségekre.

Mindebből következik, ha harmonikus a tápanyag ellátottság, akkor megfelelő méretű a gyökér, ami sokkal több vizet és tápanyagot képes felvenni. Szót kell ejteni a magnéziumvegyületek humán vonatkozásáról is. A természetgyógyászok azt tartják, hogy ez az elem fitten és fiatalon tart, amiben lehet igazság, hiszen 300-nál is több enzimnek aktiválásában is szerepet játszik.

Az utóbbi időszakra jellemző bőséges esők, és a rendszeres, néha túlzó öntözés hatására könnyen kimosódik. A kutatók szerint a tápanyagdózis tervezésekor, úgy kell számolni, hogy a hektáronként legalább 20 kiló magnézium dolgavégezetlenül a mélyebb rétegekbe mosódik. Kálium túladagolásnál magnézium hiány léphet fel, mert a növények nem tudják felvenni a talajban lévő magnéziumot. Magnézium hiány lép fel akkor is, ha a talaj rossz szerkezetű, vagy ha nincs benne szerves anyag.

Ha vegyes műtrágyát vásárolnak, akkor erre gondolva olvassák el az apróbetűs részeket is, hiszen a magnézium a mezóelemek közé tartozva a „második” sorban szerepel, de azért sokan ismerik a keserű sót, a magnézium-szulfátot, ami a magnézium és a kénsav által alkotott só. Ezt az előírt dózisban levéltrágyaként is lehet használni. A radioaktív izotópvizsgálatok kimutatták, hogy a levélre került anyagok viszonylag gyorsan szétterjednek a növényben, pedig a magnézium a leglassabban szállíthatók közé tartozik, ugyanis mindenütt szükség van rá, ezért a sejtnedvek főként a – az ott már – felesleget szállítják tovább.

Ez a szállítási sebesség, egyes növényeknél a foszfor esetén óránként 10 centis a sebességet is eléri, és a hatodik óra után már az egész földfeletti részben, míg 48 óra után a magba beépülve is kimutatható volt a P-levéltrágya foszfora. Vándorlás az edénynyalábokon (háncsrész, floem) keresztül történik a gyökér irányába a levélben képződött asszimilátákkal, cukrokkal együtt. Viszonylag mobilis és gyorsan szállítódik a K, Na, Cl, S, P; átmenetet képeznek a Fe, Cu, Zn nehézfémek; míg nem mobilis a Ca, Mg. Utóbbi alkáli földfémek a növényi szervek szerves savaival sókat alkotva megkötődnek