Izgalmas napok

Izgalmas napok

Gazdabolt 2015. márc. 13.

Kertészember számára mindig izgalmas időszak a télvége. Ilyenkor derül ki, hogy mi hajt ki, s mi nem. A növényi részek hidegtűrésének kialakulása hosszú folyamat eredménye. A 2014/2015-ös tél, a jobb karban lévő fáknak, cserjéknek nem okozott gondot a szokatlan meleggel, vagy hideggel. A Magyarországon köztermesztésben lévő gyümölcsöknek, ha jó kondícióban vannak, meg sem kottyan nekik a mínusz 20 fok alatti hőmérséklet. A gyümölcsfáknak a legjobb persze az lenne, ha november végétől februárig a fagyos napokat nem váltogatná meleg. Azt még nem tudni, hogy a virágzási időszak milyen hő menetet hoz, de míg ki nem hajtanak a gyümölcsvirágok, nem kell izgulni.

A virágzásig és utána is lehet izgulni

Az elmúlt hetek szokatlanul meleg időjárásának köszönhetően sok fa már elkezdte rügyeit hizlalni. Ilyenkor a korai kajszik és meggyek fázhatnak meg. Egyébként otthon is ellenőrizhető a gyümölcsfa, csak egy-két vesszőt le kell vágni és szobahőmérsékleten vízbe állítani. Az eredmény azonban csalóka lehet, mert attól függetlenül, hogy kihajt a virág, még nem biztos, hogy termést is hoz. Viszont a virágos ág most jól mutat. A gyakorlott kajszi tulajdonosok azt mondják, nagy kérdés, milyen a növények kondíciója? Ha jó állapotban vannak, akkor némi veszteséggel túlélik a csapást, ha nem, akkor az idén kevés lesz a lekvárnak való. Megnyugtatásként azért ide kívánkozik: rekordtermést könyvelhetnek el, ha minden tízedik virágból termés.

Az évelő növények, így a fás szárúak is, a hideg időszakot minimálisra csökkentett anyagcserével, hibernált állapotban töltik. A biológia mélyebb összefüggései iránt érdeklődők tudják, hogy ennél sokkal bonyolultabb trükkökhöz nyúlnak, hogy túléljék a számukra kritikus időszakot. A kora tavaszi időszakra érvényes; ha melegszik az idő, a fa kilép a mély nyugalmi állapotból, a rügyek is dagadoznak és akkor érkezik a hideg, akkor már baj lehet, s az adott szezonban az elfagyott rügyeket kevés faj tudja pótolni. A fagy egyébként a sejtmembránokat, az áteresztő hártyákat azzal károsítja, hogy ezek áteresztőképessége megszűnik, de még ennél is nagyobb veszélyt jelentenek a sejten belül képződő jégkristályok jelentik.