A kertekben biztatóak a terméskilátások

Míg egy éve az enyhe tél miatt keseregtek a kertészek, azért, hogy a versengésben hendikeppel indulhattak a sikerrel áttelelő rovarok, kórokozók, addig az idén az időjárás, legalábbis eddig azt az arcát mutatta, amelyet szeretnek a gzdálkodók. A tavasz végi termésbecslések szerint, a tavalyinál, úgy zöldségből, mint gyümölcsből többet várnak, és a remények szerint dinnyéből több terem majd.

A tavalyinál nagyobb vetésterületen terem az idén görögdinnye, a szezon már júniusban elkezdődik. A FruitVeb szakmaközi szervezet szerint, a fogyasztók számára kedvező hír, hogy a dinnye ára sem fog jelentősen emelkedni. Míg évekig ilyenkor a sajtó már tele volt a magyar termelőket tönkretevő importdinnyéről szóló hírekkel, addig az idén legfeljebb arról cikkeznek, ha egy-egy Görögországból Lengyelországba dinnyét szállító kamion rakománya alatt fedeztek fel illegális utazókat.

Meggyből a tavalyi kilencvenezernél kevesebbet, 65 ezer tonna körüli, cseresznyéből 18 ezer tonnás termést várnak. A feldolgozott meggy ára alacsonyabb lehet az idén. A tavalyinál kevesebb sárga- és őszibarack várható, mivel a gyümölcsöknél a tavaszi fagyok okoztak károkat. Szintén a sokéves átlagnak megfelelő termés lehet a szilvából is. A legfőbb zöldségeknél is az átlagosnak megfelelő terméssel számolnak: paprikából 180 ezer tonna, paradicsomból 120 ezer tonna, csemegekukoricából pedig 37 ezer tonna.

A múlt év az újkori magyar kertészet számára, legalábbis, ami a mennyiségeket illeti, megjegyzésre érdemes, hiszen jórészt kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően; a termés mennyisége összesen 2,97 millió tonna volt. Zöldségekből közel ötödében termett több a múlt évben, mint 2013-ban, gyümölcsökből pedig több mint 25 százalékkal lett nagyobb a termés. A szántóföldi zöldségek össztermése elérte az 1,4 millió tonnát, hajtatottakból 395 ezer tonnát takarítottak be. Zöldborsóból 95 ezer, csemegeuborkából 580 ezer, zöldbabból pedig 31 ezer tonna termett. Paprikából mintegy 230 ezer tonna lett, míg paradicsomból tavaly 172 ezer tonnát takarítottak be. A görögdinnye mennyisége 2014-ben 220 ezer tonna volt, ami 30 ezer tonnával is több lehetett volna, ha az augusztusában nem csapadékos. A gomba terméseredménye a múlt évben 25 ezer tonnát tett ki, a gyümölcsöké pedig elérte az 1,15 millió tonnát.

A túlkínálat miatt alacsonyak voltak a termelői árak, aminek hatását még mindig érzik a gazdálkodók. A magas hozamok ellenére a legtöbb zöldség- és gyümölcstermelő tevékenysége 2014-ben veszteséges lett, mivel a túlkínálat a piacon leszorította az árakat.

A gyümölcsök közül 2014-ben az almából termett a legtöbb, mintegy 820 ezer tonna, meggyből 85 ezer, szilvából pedig 75 ezer tonnát szüreteltek. A körte mennyisége 42 ezer tonnára, az őszibaracké 47 ezer tonnára, a kajszié 35 ezer tonnára, míg a cseresznye mennyisége 17 ezer tonnára rúgott a múlt évben. A zöldség-gyümölcs ágazat által előállított áru kiskereskedelmi értéke 700-710 milliárd forint volt. Ez 10-15 százalékkal haladta meg a korábbit.

A nagyobb, piacra is termelők idei és rövidebb távú kilátásainak kedvez, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program (VP) mintegy 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználása számít, ha erre Brüsszeltől megkapja az engedélyt, s ebből közvetlenül a kertészeti ágazat 72 milliárd forintnyi összegben részesül, de az ágazatban dolgozók, gazdálkodók további forrásokat igényelhetnek még az öntözésfejlesztési, az élelmiszeripari és a kockázatmegelőző beruházásokra fordítható források terhére is. A fejlesztési igényt jól mutatja, hogy tavasszal már az első nap elfogyott a kertészeti gépbeszerzésre kiírt tízmilliárdos támogatási keret. A kertészeti gépek beszerzésére szánt összeg egyébként abból a 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásból származott, amelyet 2007-2013 között még nem használtak fel. Ez alkalommal minden olyan kertészetben használható gépi eszköz és berendezés beszerzésére lehetett pályázni, amelyhez nem volt szükség építési tevékenységre. Így a gazdálkodók pályázhatnak például erő- és anyagmozgató valamint betakarító gépek, továbbá osztályozó és csomagoló berendezések beszerzésére, valamint öntözési eszközök és gépek megvásárlására is.

A kertészi ágazatban tevékenykedők szerint, a következő 6-8 évben a magyar zöldség-gyümölcs termesztés fejlesztésébe mintegy 160-180 milliárd forintot kellene invesztálni, hogy a piacon sikeresen versenghessen a magyar termék. Jól példázza ezt a tavalyi alma esete is, a minőségi terméshez viszont nagy beruházásokra és komoly szakmai tudásra lenne szüksége. Ezért a mostani, uniós költségvetési cikluson túl, 2022-ig az alapanyag-termelésben mintegy 100-120 milliárd forintos, a feldolgozás területén további mintegy 60 milliárd forintos befektetésre van szükség. A tervezett fejlesztések garanciát adnának arra, hogy egy tisztességes, a gazdálkodók működését és megélhetését biztosító nyereség képződjön az ágazatban a következő években.

Az ágazat sikereit nagyban rontja a feketegazdaság, korábbi becslések szerint a zöldségmaffia nettó haszna tízmilliárd forint körüli összegre tehető. Az online pénztárgépek bevezetése, az valódi és álőstermelők, valamint az áru ellenőrzése és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése, a rendszer hozzájárul a „fehéredéshez”. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint június 15-ig több mint 43 ezer vállalkozás regisztrált az ekáer rendszerbe és ellenőrzött cégeknél 6,4 milliárd forint tényleges adótartozást tártak fel.

Az NGM a sikerességet a vállalkozások pozitív visszajelzésére is alapozza; a cégek többsége ugyanis jelezte, hogy alig néhány hónappal az ekáer éles üzembe helyezése óta tisztult a piac. A tisztességes cégek több megrendelést kapnak a rendszer bevezetése óta, például a hús-, zöldség-, és gyümölcsszállítóknál, illetve az építőiparban tapasztalták ezt.

Zöldség-, gyümölcs- és gyümölcslé-fogyasztás alakulása Magyarországon 2004-2013 között

2004      2005     2006      2007      2008      2009      2010      2011      2012      2013

Gyümölcsfogyasztás (kg/fő/év)
48,5       45,1       44,6       44,9       42,0       42,2       37,1        39,5        37,5       38,2

Zöldségfogyasztás (burgonya nélkül) (kg/fő/év)
60          57,9       53,9       52,5       52,3       51,6       47,8        51,2        47,9       46,8

Zöldség-, gyümölcsfogyasztás összesen (kg/fő/év)
108,5     103        98,5       97,4       94,3      93,8        84,9       90,7       85,4       85,0

Napi zöldség-, gyümölcsfogyasztás (dkg/fő/nap)
29,7       28,2       27          26,7       25,8       25,7       23,3       24,9       23,4       23,3

Gyümölcslé-fogyasztás (l/fő/év)
15,2       14,2       15,1       15,4       15,4       12,6       12,8       12,1      10,6      10,8

Forrás: KSH, 2015.