A növények ellenségei nem ismerik a határokat

A szőlők legújabb halálos betegsége az aranyszínű sárgaságot okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma. Terjesztője, más néven vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget tavalyelőtt, 2013-ban észlelték először. A fitoplazmák molekuláris tulajdonságaik alapján különálló csoportot képeznek a növénykórokozók népes családjában. A védekezés ellenük nehezen megoldható és közvetlen gyógymód nem ismert. Lehetséges védekezési módszer a kórokozókat terjesztő, a szőlőnövényt szívogató vektorok, kabócák kiiktatása például a szőlőmolyok ellen is engedélyezett rovarölő szerekkel.

A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az ország több megyéjében (pl. Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Somogy, Tolna, Zala) megjelent a kabóca.  Elpusztításukra a legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik.

Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes lárva fokozatok észlelésének helyei , amely alapján a védekezések ütemezhetőek. A rendszer megtalálható: https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx

A közelmúlt, kertészeket is érintő másik híre, hogy a szőlősgazdák bejelentése alapján az Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatóság munkatársai a Balfon és Fertőrákoson kihelyezett csapdákban 2014. november 19-én megtalálták a pettyes- vagy foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) imágóit. A gyümölcslegyek családjába tartozó apró rovar távol-keleti eredetű. Az eredeti élőhelyén régóta ismert és közönséges faj 2009-ben kezdte meg világméretű terjedését. Egyszerre jelent meg Észak-Amerikában (Kanadában) és Európában (Olaszországban, Franciaországban). Első magyarországi példányait 2012-ben már be fogták az M 7-es autópálya egyik pihenőjében. 2013 őszén már megtalálható volt Győr-Moson-Sopron megyében is, egy Hegyeshalom melletti autópálya pihenőben.

Ebből a kártevő terjedési módjára is következtetni lehet. A kártevő lárvái, a fehér színű 3-4 milliméteres nyüvek az utazók által kidobott fertőzött gyümölcsökkel jutnak el új élőhelyekre. Ugyanakkor a légyfélékhez tartozó imágó jó repülő, naponta 40-50 kilométert is megtehet, illetve a szél segítségével is mozoghat.

Tápnövényei a vékony héjú gyümölcsfélék (málna, szamóca, szeder, áfonya), de előfordul cseresznyén, meggyen, kajszin, szilván, őszibarackon és vannak adatok bor- és csemegeszőlőben történt károsításáról is. A károsított termés összetöpped, friss fogyasztásra alkalmatlanná válik. További, még megválaszolatlan kérdés, hogy a fertőzés szőlő esetében miként hat a bor minőségére.

A kártevő életmódja még nem teljesen tisztázott. Hazai viszonylatban 5-7 nemzedékére lehet számítani. A telet a kifejlett muslica vészeli át az avarban, korhadékban, komposztban.

A foltos szárnyú muslica nem zárlati károsító. Ennek ellenére fel kell készülni az ellene való védekezésre, mivel a rendelkezésre álló információk szerint legalábbis a bogyósgyümölcsösökben komoly károkat okozhat.

Mivel a félig érett, illetve érett gyümölcsben károsít, a védekezés is nehéz ellene. A megelőző módszerek (korai betakarítás, az összes gyümölcs maradéktalan betakarítása, a fertőzött gyümölcs megsemmisítése) nehezen illeszthetőek a borszőlő termesztés technológiájába.

Kémiai módszerekkel a bogyók belsejében élő lárvák nem pusztíthatók el. Az imágók ellen a szőlőmolyok ellen is engedélyezett szerekkel történő kezelések hatásosak lehetnek, de ezek időzítése nehéz és mivel a faj jól repül, egy adott térségben nagy területen egyszerre kellene elvégezni a permetezéseket.

__________________________________________________________________________________________

A felsoroltakon kívül nemrégiben érkezett a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus); dióburok légy (Rhagoletis completa).

Közeli időszakban fenyegető károsítók között szerepelnek a fa-csomagolóanyagban utazó olyan ázsiai cincérek, mint a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis), szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis) vagy a fenyőrontó fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilus). De várhatóan a burgonyát károsító burgonyabolhák megjelenése (Epitrix) fajok megjelenése is.

___________________________________________________________________________________________