gazdazona.hu

Harapó, döfő fullánkosok

Az elmúlt években már megtanultuk, hogy a meleg meghozza a darazsak szaporodó-, és támadókedvét. Kertünkben a darázsinvázió régebben megkezdődött. Néhány éve, fűnyírás közben, ahogy a gyümölcssorok között taligáztam a nyesedéket az egyik helyen szokatlan erős zsongás figyelmeztetett: óvatosan!

Harapó, döfő fullánkosok

Harapó, döfő fullánkosok

A menekülés közben azért kiderült, hogy a földben, jó kétcollos lyuk környékén igencsak nagy a darázszizegés. Ezután messze elkerültem a lyukat, az utolsó taliga füvet pedig nagy ügyesen rájuk öntöttem. Azt még láttam, hogy nagy riadalmat okozott, mert a kint maradtak idegesen repkedtek ide-oda az eltűnt odút keresve. Éjjel még lelki furdalás is gyötört a galád eljárás miatt. Másnapra kiderült, alulbecsültem lépességeiket, a taliga füvet szétterítették, meg sem kottyant nekik szétdobálni, hogy újra szabadon szálldoshassanak. (Az üreget a tél végén kiástam, egy 150 literes hordó elfért volna benne.)

Az idei nyár különösen kedvezett a darazsak zavartalan szaporodásának és fejlődésének. Ezért a melegben túrázók nagyméretű lódarázzsal és a kisebb kecskedarázzsal meglepően nagy számban találkozhatnak. De nemcsak az erdőkben, hanem a kertekben is gyakoriak, a legjobb, ha megtanulunk velük együtt élni. Mindenekelőtt meg kell tudni, hogy a családban allergiás-e bárki a darázsméregre.

Bár a darázs alapvetően az embert nem bántja, ha azonban, hessegetés közben hozzájuk érünk, megfogjuk őket, bátran támadnak. Fullánkjukat simán átdöfik a bőrt. A méhhel ellentétben a darázs azonban több szúrásra is képes, mert fullánkja nem szakad be az áldozatba. Csípésükkel a helyi tüneteken túl, szélsőséges túlérzékenységet is kiválthatnak, legrosszabb esetben pedig akár halált is okozhatnak.

A szakirodalom szerint a fullánkkal átjutatott méreganyag nagyrészét acetilkolin alkotja. A darázs csípése rendszerint helyi duzzanatot okoz. A csípés helyén bevérzés, sejt-, és szövetlehalás is bekövetkezhet. A darázs csípése akár több órás fájdalommal, és több napos viszkető érzéssel jár. Így reagál a szervezet az idegen anyagokra.

Szélsőséges esetben túlérzékenység léphet fel. A vérbe kerülő mérgező anyagok az immunrendszert ellenanyag termelésre késztetik, aminek a hatására a szervezet érzékennyé válik. Egy ismételt csípést követően a fokozott antitest termelés hatására az arra hajlamosak allergiás megbetegedést kaphatnak. Voltaképp nem is a csípéstől, hanem az antitest termelésétől.

A darázsrokonságból sokféle él a kertes házakban. Távol tartani nem lehet őket, ezért csak irtásuk jöhet szóba. A tetők alól, csatornák mellől érdemes különböző rovarirtó spray-kel űzni őket. Lehetőleg hajnalban próbálkozzanak, amikor még hűvös van. Ha ugyanis már „felmelegedtek” a fészküket védő rovarok, az óvatlan darázsirtás az orvosi rendelőben is végződhet. Jó módszer az égetés is, persze arra nagyon vigyázni kell, nehogy az egész ház leégjen.

Ha sok a fészek és agresszívak, szakembert kell hívni. Kevés darázs ellen érdemes cukros-vizes csapdával védekezni. A faágra akasztott, levágott tetejű műanyag flakonba öntött cukros vízbe sok mohó darázs fullad. De egyfajta módszer az, ha állandó itatóhelyről gondoskodunk, persze, aki itatja a darazsak, jó, ha nem járkál mezítláb a gyepen, mert a szomjukat elcsapó rovarok a fűszálak árnyékában hűsölnek.

Címkék:

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*