Hajrába fordul a kerti szezon

Hajrába fordul a kerti szezon

Gazdabolt 2015. aug. 28.

A házak kertjeiben már listát lehet készíteni az őszi munkák, a téli felkészülés menetrendjéről, és annak lassacskán már neki is lehet kezdeni. Aki nem rest az alapos kerttakarításra, az tavasszal időt nyer.

Hajrába fordul a kerti szezon

A kertekben ilyenkor felszaporodik a munka. Több kert rendben tartójaként tanácsolhatom, hogy a tennivalókról érdemes leltárt és menetrendet készíteni. Különösen a hétvégi házak telkén hamar szalad az idő, és a vasárnap esti hazaindulásból lesz hisztérikus kapkodás, ha a kertész nem ragaszkodik az órarend pontos betartásához. Az induláskor gyakorta vezet családi konfliktushoz, hogy a kertészkedő éppen újabb munkába fogna, miközben a többiek legszívesebben az autóban ülnének, hogy az esti filmet már az otthoni televízión nézhessék. A béke megőrzése érdekében ajánlom: egy-egy teendőre (fűnyírásra, gyephasogatásra, sövényápolásra, rothadó gyümölcsök összeszedésére, permetezésre) szánt időt szigorúan tartsák be. Ha mégis elszalad az idő, akkor érdemes szűkíteni a végrehajtásra kitűzött feladatok listáját.

Az augusztus vége kevésbé látványos, ám hasznos kertészeti munkák ideje. Általában a hónap végén lehet a legnagyobb sikerrel gyepet telepíteni, mert a menetrendszerűen megérkező őszi csapadék és a forróság utáni hűvösebb időben az apró növények a fagyos napok beállta előtt már bokrosodnak is. Ez ugyanis az előfeltétele a sikeres áttelelésnek. Az idén ráadásul augusztus közepére sem szárad ki a talaj, aki a mostani esők előtt elvégezte a munkát, okkal bizakodhat. A gyeptelepítés sikere azon múlik, milyen volt a talaj előkészítése. Nem érdemes a munkával és a pénzzel takarékoskodni, hiszen a kert arculatát egy-két évtizedre eldönti, hogy milyen lesz a fűvetés eredménye. Amint azt az előző számunkban jeleztük, mindenekelőtt gondoskodni kell a terület felásásáról, forgatásáról, tápanyaggal való feltöltéséről, elegyengetéséről, minimális lejtést kell adni a területnek. Aztán meg kell várni a gyomnövények kicsírázását. A tavaszi gyomkihajtást sikerül csökkenteni, ha gyomirtóval kezelik a területet, ezután következhet a fűmag vetése. A vetéskor egy négyzetméterre négydekányi maggal kell számolni.

A kereskedelemben sokféle fűmagkeverék kapható, a rövidke leírás a használattól függően útba igazítja a vásárlót. Egy átlagos kertben a járást, szolid labdázást is elvisel a finomabb fajokat tartalmazó „golf” keverék is. A strapát és a szárazságot is jobban elviseli a „sport” keverék. Ebben ugyan több a durva szálú csenkesz, viszont ez a faj tovább zöld marad a nyári melegben. Ezeken kívül a legtöbb fűkeverék-forgalmazó tart „pázsit” keveréket is. Érdemes az árnyékos helyekre árnyéktűrő magokat vásárolni. Ezek ára a hagyományos keverékek többszöröse. Főként a nagyobb zsákokat érdemes vetés közben többször felrázni, mert az apró magvak hamar a zsák aljába gyűlnek. Egyévesnél idősebb fűmagot ne vessenek, ugyanis ezek a magvak veszítenek csírázási erélyükből. Ne bízzanak az árudák eladói magyarázkodásának, ha reklamálnak az öreg fűmag miatt. Ilyenkor inkább menjenek másik áruházba.

Az elvetett egészséges fűmag csak akkor csírázik, ha henger híján megfordított gereblyével legalább a talaj felszínére masszírozzák. Hengerelni is kellene, hogy a laza talajból a levegőt kipréseljék. De – különösen kisebb területeken – a lapát hátával is lehet „huppogatni” a talajt. Jó megoldás az is, ha egy elnyűtt cipő talpára a hótaposó mintájára lécdarabokat – a szegekkel kifelé – szegeznek, és ezzel járnak a friss és elgereblyézett vetésen. Megéri a fáradságot, ha már megvásárolták és kiszórták a drága fűmagot.

Ilyenkor lehet a gyephibákat is javítani. A legegyszerűbb a felül- vagy az újravetés. A felülvetés legegyszerűbb módja, amikor földet fűmaggal kevernek egy, legalább 5 milliméteres tarhonyarostában. Az újravetés esetében a „hibát” fel kell ásni. Mielőtt azonban a felülvetésről vagy a folt újratelepítéséről döntenek, meg kell állapítani, hogy mi okozta a pusztulást. A gyep rendszeres lakói a gombák, nemcsak egyesével, hanem „boszorkánygyűrűkben” is élnek. Ha a füvet nem színezik el, akkor a fűnyíró elbír a gombákkal. Ha viszont rendszeresen visszatérnek, és a gyűrű környezetében elhal a fű, akkor ásónyomnyi mélyen ki kell cserélni a talajt. A gombafonalak sűrű szövedéke ugyanis blokkolja a füvek gyökereit.

Nem ilyen szembeötlő, ám annál nagyobb károkat okozó gombavendégei is lehetnek a kertnek. A hópenész neve rejti a tünetet is. A tél végén egyedi sárguló foltok jelennek meg a gyepen, majd ezek arasznyi átmérőt érnek el, nyár elejére a foltok összeérnek, és kipusztul a fű. E gomba magyar nevét onnan kapta, hogy a beteg területek szélein eső vagy bőséges öntözés után fehér, vattaszerű penész jelenik meg. Az első tünet megjelenését követően általános gombaölő szerrel kell permetezni.

A barna foltok sokféle gyephibára utalnak. A sorban csak néhány: szárazság, talajtömörödés, hópenész, lószúnyoglárvák, hangyák, darazsak, műtrágya-túladagolás, kutyavizelet, fűnyíróból kifolyó olaj, benzin, festék, építési törmelék a mélyben. Ha például körkörös barna foltok jelennek meg bármikor a vegetációs időszakban, és a foltokat mélyzöld fűgyűrű veszi körül, akkor biztos, hogy a kutyát lehet okolni.

Ha legfeljebb néhány centiméteres barázdált, spirálisan felépített földkupacocskákat lelnek a fűcsomók között, ez a földigiliszta ürüléke. Kárt nem okoz, viszont biztosak lehetnek benne, jön a vakond is. A vakond ellen nehéz harcolni, de nem reménytelen. Nemcsak vakond űző vegyszerek, hanem elektromos készülékek is vásárolhatók. A rendkívül hasznos vakond védett, ezért csak űzni, továbbvándorlásra késztetni szabad.

A rendszeres és alapos szellőztetés többféle gyephiba kialakulását is megakadályozza. A szellőztetésre két-három fűgyűjtős nyírás utáni gereblyézésre is szükség van, mert az apróra vágott fűszálak a fűcsomók között maradva az új sarjak növekedését gátolják, nem engedik át a vizet, nem hagyják szellőzni a gyökereket, megkötik a tápanyagokat