Földalatti gyökérmunka

Az olyan lágyszárú évelők, mint a kasvirág, vagy árnyliliom gyökérzetét ki kell ásni, s nyugodtan darabolják szét és ültessék vissza, az előkészített ágyásba. A lágyszárú évelők szétszedése egyszerű, csak egy ásóvillára van szükség, ez ugyanis az ásónál jobban kíméli a földben lévő hasznos növényi részeket. A kisebb, gyengébb növényeket nagyobb figyelemmel kell kiforgatni. Az amputált egyedek eredése nem lesz százszázalékos, de háromnegyedük biztosan újra éled, ami ragyogó arány, s nem mellesleg az eredeti (anya)növény megfiatalodik.

Hasonlóan kell eljárni az osztható hagymásokkal és már nagyra nőtt díszfüvekkel.

Ha már előkerült az ásóvilla és van a kertben olyan – nem túl nagy – cserjéjük, vagy fácskájuk, amelynek szeretnék növekedését visszafogni, akkor metsszék meg ezek gyökerét. A módszert a francia dísz kertészek alkalmazzák előszeretettel a szűk kastélyparkokban. Itt ugyanis gondot jelentenek, rontják az összhatást a túlságosan nagyra növekedett egyedek. A módszer egyszerű, a nyugalmi időszakban ki kell ásni a cserjét, fát és gyökerét meg kell metszeni, majd visszaültetni. Természetesen, szabályosan, ahogy egy fitalan növényt telepítenének. Érdemes megfontolni a Gyökéritató használatát. A kicsinyítés egy másik módszere az alávágásos gyökérmetszés. Ekkor a növény a talajban van, és ott is marad. Az eljárást a növényszaporítással foglalkozó kertészetekben célgépekkel végzik, de ott azért, hogy a talajban körbevágott növényt könnyebben vehessék ki a földből. Esetünkben egy éles és keskeny ásóval, ilyenek a résásók, a törzstől kétarasznyira körbe kell ásni a növényt, s így elvágni az e sávnál távolabb igyekvő gyökereket. Ha sekélyebben gyökeresedik, akkor nem kell ásni, csak az ásót a kétarasznyi távolságban körbeszurkálni. Ne féljenek, túléli, csak néhány évre visszaveti az intenzív fejlődést.