gazdazona.hu

Cseles magok

A kókuszdió képes a Csendes-óceán hullámain Afrikából áthintázni a dél-amerikai partokig és az ottani homokfövenyen gyökeret ereszteni, vagyis a sós vizes utazás viszontagságairól nem is beszélve a sokáig megőrzi csírázóképességét. Ismerős terméseink – főleg a magok –  is csodákra képesek, ha megismerik belső életüket. A növények csodákra képesek, ha az utódlásról van szó. Számos jellegzetes, egyedi tulajdonságuk mellett, az egyik, talán a legfontosabb, a csírázóképesség időbeli behatárolása. Ami annyit tesz, hogy meddig érdemes a magot elvetni, hogy ki is hajtson, termést, vagy virágot hozzon.

Cseles magok

Cseles magok

A kertbarátok többsége a magot, legyen szó zöldségről, dísznövényről, színes papírtasakokban vásárolja. De vannak akik csere-berélnek, maguk fogják a magot. Kora tavasszal gyakorta előfordul, hogy régebbi zöldség vagy virág magok is előkerülnek a fiókból. A kérdés: érdemes-e elvetni? Mert ha bedöglött –, csírázóképessége elmúlt, akkor felesleges heteket várni, hogy a vetőágyból valami előbújjon. Persze nem kell automatikusan kidobni a magokat, csirázási erélyük ugyanis megsaccolható.

A csírázás vizsgálata külön tudomány, nem csak a kihajtás sikerének eredményének rögzítéséből. Egyszerűbb a helyzet a zacskóban találtakkal, a feliratok között ugyanis található valamilyen utalás a mag életkorára, esetleg arra, hogy meddig őrzi meg csírázókészségét. A nagyobb baj, azokkal van, ­ azt azért feltételezve, a fajt, fajták ismerik ­, amelyekről nem tudni, mikor kerültek a fiókba. A jobb szakkönyvekben a fajták leírásánál találhatók erre utalások, a jobban szerkesztettek még táblázatok is találhatók.

De házilagos módszerrel is tesztelhetők a magok. A legjobb lenne minél több magot bevonni a kísérletbe, de, ha kevés van, akkor is legalább tízet, 25-öt fel kell áldozni. Egy petri csésze ­, ha nincs, akkor megfelel egy lapos tál is ­lesz a kísérlet terepe. A tálba kerüljön nedves itatóspapír esetleg vékony sorozni. A kísérlet, amely során a megfelelő hőmérsékletről és a folyamatos nedvességpótlásról gondoskodni kell, 1-3 hétig tarthat, eddig kell türelmesnek lenni. Az életképes magok egymáshoz képest közeli időpontban – legfeljebb egynapos különbséggel ­ hajtanak ki. Ha tíz szemet használtak, könnyen kiszámítható a csírázási százalék, csak az eredményt tízzel kell szorozni. Normálisnak tekinthető a 70-80 százalékos csírázás. Ha az eredmény 30-50 százalékos, akkor bővel kell a magokat vetni, hogy elfogadhatóhasznot hajtsanak. A csírázóképesség eredményének értelmezésénél mindig figyelembe kell venni, hogy ez, bármilyen módszerről is legyen szó: védett, laborkörülmények között jött létre.

Egyes vetőmagok fajták hajlamosak a rothadásra is. Ilyen a tök, dinnye, bab és a borsó. Az utóbbi kettő erősen nedvszívó is. És még nem is beszéltünk a javorizációról, a kötelező „télhatás”esetleges ismétléséről. Azt nem tudni biztosan, hogy a magvakat kitették-e a természetesnek ható téli fagyoknak. Ezért nem baj, ha a vetés előtt, néhány napra, esetleg egy hétre a hűtőszekrény – nem a fagyasztó(!) – leghidegebb részébe kerülnek.

Címkék: ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*