gazdazona.hu

Az agyagásvány és a szapora eső

Igaz még csak április van, ezért némi módosítással lehet igaz a közhely az aranyat érő májusi esőről. Az éppen aktívkodó szabadföldi kertészek munkáját hátráltatja ugyan a mostani eső, de a csírázó magok, hajtó növények, ha tudnának örülni, akkor biztos ujjongva fogadják az égből jövő nedvességet.  A néha ágtördelő széltől eltekintve, a bőséges csapadék a szabadban élő növények többségétől jól jött. Több kellemetlenséget okoz a vihar a virágágyások zsendülő népének és a balkonlakóknak is. A borogatás, zsenge hajtások letörésén túl, az ilyen zárt helyen bajt is okoz. Akinek erejéből futja és képes dacolni a viharos széllel, annak érdemes az edényalátéteket kivenni a cserepek alól és megfordítva visszatenni. Ekkor ugyanis a felesleges víz elfolyik. A levegőben lévő balkonládákkal nem érdemes vesződni, mert ilyenkor teljesen átázva igen súlyosak.

Az agyagásvány és a szapora  eső

Az agyagásvány és a szapora eső

Hallottam olyan esetről is, amikor valaki túlságosan túlhajolt egy korláton és a mélybe rántotta a súly, igaz nem a virágládáé, hanem a pocaké, az illető ugyan életben maradt, de a gerinctörés miatt sok mindene megbénult.

A mostani esők, amikor egyhavi víz hullik alá néhány óra alatt ugyanolyan hatású, mint a túlzott öntözés. Ez pedig gyengíti a növények ellenálló képességét. Ezért legyen szó gyepről, muskátliról, vagy éppen törzses növényről, a hőség, fagy, szárazság, sok víz megviseli őket, hiszen a bőséges öntézés kimossa a talajt, kiszorítja a gyökerek mellől a levegőt és ezzel egy időben, közvetve gyengíti a sejtfal szövetét.

A túlzott öntözés káros hatásai közé tartozik a talaj szerkezetének, minőségének romlása is, amely ezután könnyen láposodásnak indul, vagy bármilyen furcsa a sok víz, szikesedéshez vezet. Ilyenkor a humusz is kimosódhat. Ezért a törzses növények nem tudják felvenni a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, és helyüket átveszik, a magukat vizes közegben jobban érzők. Amelyek az esetek többségében gyomok. A bőséges öntözés vagy sok csapadék a homokos talajokon klorózisos tüneteket is okoz.

Az ilyesmi faiskolákban szokott foltszerű tüneteket okozni, a viszonylag sűrű növényállományban foltok egymás melletti növények levelei, megmagyarázhatatlan okok miatt vesztik el zöld színűket, később egészen ki is fehérednek, végül idejekorán le is hullnak. Mindez az adott fa, cserje legyengüléséhez, pusztulásához vezet. Ezért egy hosszabb csapadékos időszak után, a klorózison már nem segít a lombtrágya, csak a meszezés.

Persze a gyakorlott és rutinos kertészt nem éri váratlanul az ilyen erősen csapadékos időjárás. Az edényes növényeknek éppen ezért kell jó vízelvezetésű, humuszban és tápanyagban gazdag talajt készíteni, az sem árt persze, ha ebben a talajban apróbb kavics is van bőven, ez a levegőzést segíti, de még ennél is jobb a zeolit. Ha az edény aljára egy réteg zeolit agyagásvány kerül, akkor a talaj felszínén a kemény öntözővíz hatására nem képződik fehér bevonat, ami egyébként vízkő. Ha az otthoni kertészkedéshez szükséges agyagásvány beszerzése nehézségekbe ütközne, próbálkozzanak a természetes macskaalomnak mondott termékkel. Érdemes elolvasni a zsákon lelhető útmutatót, ha szerepel benne a zeolit szó, vagy agyagásvány kifejezés, nyugodtan keverjék 1:10-1:20 arányban a cserép földjéhez.

Címkék: , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*