gazdazona.hu

Zsigó György – Hasznos közlendők kertbarátoknak – 2016/12

Nehéz éve van a növényvédősöknek! Újabb esőket jósolnak, a hét végére is. A száraz, meleg tavaszi és nyári
hónapokban nem okoz nagy gondot a peronoszpóra, a fitoftóra, de a varasodással és a moníliával is könnyebb
helyzetben vagyunk. Most egyszerre küzdhetünk ezekkel a gombákkal (szőlőperonoszpóra már a virágon is!) de
a lisztharmattal is. A molyok és a tetvek száma sem csökkent, az előrejelző hálózatunk folyamatos rajzást jelez
az almamoly, a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly estében. A barackmoly is „beindult” hasonlóan a
fénycsapdába repülő rovarokhoz (pl. júniusi cserebogár) és az amerikai lepkekabócához.

Az esőtől gyorsan híznak a növények, a növényi szövetekben felhígulnak a felszívódó készítmények. A
kontaktak pedig lemosódnak. Nem tudok mást javasolni, mint hogy ismételjék a permetezéseket! Sűrűbb
fordulókkal, felszívódó és kontakt növényvédő szerekkel, a korábban ismertetett technológiákkal a
gombák és a rovarok, atkák ellen.

► Az esőktől kirepedő cseresznyén, meggyen de az érésben lévő egyéb gyümölcsökön is erősödik a monília
fertőzése. A szüret közeli cseresznyénél, feltétlenül számoljanak az élelmezés-egészségügyi várakozási időkkel.
A sebzéseket okozó szelek, viharok után minél gyorsabban (sok kolléga szerint 12 órán belül) és bő
lémennyiséggel juttassák ki a készítményeket. Az 5. felhívásban közölt gombaölők a gyümölcsök védelmére is
engedélyezettek. Várakozási idejűk: 3-7-14 nap és az almások és a csonthéjasok esetében számos levélbetegség
ellen is védenek.

► Visszatérően kérdéseket kapok a lótücsökkel, a liszteskével, a meztelen csigákkal és a vakonddal
kapcsolatban. El kell fogadnunk, hogy ezekre a kártevőkre nincs biztos vegyszeres megoldás (gyakran egyéb
úton sem lehet távol tartani őket). A csalogató, gyűjtő módszerekről már többször írtam. Most a Kert újság 1895-
ös cikkét mellékelem, úgy tűnik, hogy a vakond megítélésével és eltávolításával már akkor is gondban voltak.
► A talajbolygatás időpontjától függően csírázik, vagy többségében már növekszik a parlagfű.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerint: „a
földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását
megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”
Július 1. és október 15. között, valószínűleg az idén is beindul a Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR). A
www.pbr.nebih.gov.hu –n a lakosok bejelenthetik a fertőzött köz és magánterületeket.

► Megindult a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedékének a rajzása és a selyemfényű
puszpángmoly lepkéi is megjelentek a fénycsapdákban. Ez utóbbiak a párzás után, tojásokat raknak, melyekből
a napi középhőmérsékletek összegétől függően kelnek ki az újabb nemzedék hernyói. Lehet, hogy majd egy
harmadik nemzedékkel is számolnunk kell…

Csak a fiatal lárvák elleni, a bokrok belsejébe irányított permetezéssel menthetjük meg a növényeket a teljes
tarrágástól. Rendszeresen, késő őszig ellenőrizzék a bokrokat, a széthúzott ágak között találhatják meg a
kisméretű hernyókat. A védekezésről már többször írtam, pl. az idei 5. felhívás buxusos mellékletében.

► Többen érdeklődtek Önök közül az ökológiai (más néven bio) termesztésben használható növényvédő
szerek és termésnövelő anyagok listája után. Néhány hete született meg a „biominősítést” végző szervezetek által
jóváhagyott két lista, melyet felteszek a honlapomra. Itt jónéhány, általunk is használt készítménnyel
találkozhatnak. Természetesen a bioban is ugyanúgy be kell tartani a növényvédelmi előírásokat (várakozási
idők, munkavédelem, permetezési napló, stb.).
Budapest, 2016. június 16.

Jó egészséget, szép kertet kívánok: Zsigó György, NMNK

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*