gazdazona.hu

Madárpalota

Feltöltve: , Szerző: , Kategória: Díszkert | 0 hozzászólás

Nem az első országos hóesés nyitja meg az igazi madárbarátok szezonját. Mostantól érdemes feltölteni, kitenni a kertbe, ablakba a madáretetőket. Akinek még nincs, néhány száz forintért már örök darabot vásárolhat. A madáretető ember szükségét érzi, hogy etessen, s erre a közterületen, kertekben, ablakpárkányokon könnyű alkalmat találni. Nyáron, amikor bőven van mag, tücsök, bogár, szinte észrevétlen elvannak a madarak, amelyekről gyorsan el kell mondani, hogy inkább hasznosak, mint károsak, de télen segítségre szorulnak.

Madárpalota

Madárpalota

Nem mondom, egy-egy ütősebb „pötty”, azért okozhat bosszúságot. A csendesebb kertbe húzódó bagolycsaládnál, meg a pléhpárkányon totyogó és a piszkító galambhadaknál is van kellemesebb tollas barátság, de általánosságban jó társaságnak számítanak a körülöttünk élő madarak.

Mindenkit biztatok a madarak téli etetésére, nem feltétlen a száraz kenyér köztéri hajigálására gondolva. Az igazi madárbarát anonim, és szatyrában napraforgómagot és kilyukasztott olajos, üdítős flakont visz az erdőbe. Ezt spárgával ügyesen egy fa ágára lehet applikálni, a madarak hamar rátalálnak.

A madarak kevéssel is beérik, de ha rendszeresen bő tál, pontosabban degeszre tömött etető várja őket, akkor hálásak igazán. Remélem, az idén már nem kell beosztással élni, mint tavaly, amikor az aszály és a bioenergia felértékelése miatt aranyárban lehetett madáreleséget kapni, és így többe került a madarak napi elesége, mint gyerek menzadíja. De a folyamatos madárcsicsergés kárpótolt a kiadásokért. Persze azért így is húzós egy kiló magért 150-200 forintot fizetni. (Hidegebb napokon ennyi legfeljebb néhány óráig tart.) Attól is szerencsés a madárbarát, hogy már reggel vidámnak gondolt csiviteléssel követelik az apró szárnyasok az eleséget. A kert egyébként a madarak kedvelt táplálkozóhelye, hiszen a szépen gondozott gyep a vörösbegy és a feketerigó kedvelt táplálékának, a földigilisztának s apró rovaroknak ad otthont. A sövény, ha megfelelő növényeket választ a tulajdonos, búvóhelyet és táplálékot is nyújt.

Ahogy lepotyognak a levelek, nem fejlődik új termés, a kertbe szokott madarakat etetni kell, a fagyos időszakban – november elejétől, február végéig – érdemes a napi eleségről gondoskodni. A széplelkek beszélnek mindenféle hókuszpókuszt, a madaraknál azonban a lényeg, hogy az etető bármilyen anyagból készülhet, az etetéshez legjobb a fekete vagy csíkos napraforgómag. A cinkék és a bátrabb verebek etetőből táplálkoznak, a sármányok, pintyek, feketerigók, vörösbegyek a földről is csipegetnek. A rigók hosszasan bíbelődnek a félbe vágott almával is. Vigyázat: az elmélyült rigó könnyen válhat macskacsemegévé. Egyébként is óvakodni kell attól, hogy a madáretetőt macska által könnyen megközelíthető helyre tegyék. Lehetőség szerint ne csak a ragadozótól védjük az etetőt, hanem a széltől is, mert ellenkező esetben az madár nélkül is hamar kiürül.

A magos etetőn kívül marhafaggyúból napraforgóval, dióval készített madárkalácsot is lehet a fákra aggatni. Télen is kell gondoskodni a madarak itatásáról, erre kiválóan alkalmas egy nagyobb cserépalátét, amelybe a reggeli órákban, az etetők leglátogatottabb időszakában forró vizet kell önteni. Különösen szeretnek benne fürödni a rigók, a vörösbegyek és a kék cinegék.

Autodidakta madárbarát vagyok. Egész évben igyekszem kedvükre tenni. A kert tervezésekor tudatosan választottam olyan növényeket, amelyek búvóhelyül szolgálnak, és táplálékot is adnak. A kert ápolásakor növényvédő szerekre szerencsére nincs szükség. Így mi kertünkben biorovarokat csipegetnek. A feketerigó sem csapja el a gyomrát az agyonműtrágyázott földből kihuzigált gilisztával. Egyedül a szomszéd által etetéssel a közelbe csalogatott macskafalka jelent némi veszélyt. De ezen is sikerült úgy, ahogy úrrá lennem, mert aprólyukú fonattal macskabiztosan bekerítettem a kertet. Belül meg olyan kutya is őrzi a rendet, amelyik inkább a szőrös, mint tollas állatra indul be.

Az nem állítom, hogy gyűjtöm az etetőket, de van belőlük néhány. Az egyik kedvencem a szarkákat hívogatja. Egy ménkű rúddal lehet a fa magasabb régióiba juttatni, ahol az igen csínos, ám rendkívül óvatos fekete-fehér vitézek háborítatlanul bíbelődhetnek vele. A szerkezet eredetileg cinkegolyók felszolgálására szolgált, de kissé felturbózva túléli a szarkarohamot is. Jóféle császárhússal kell megtömni, és az egész miskulanciát összedrótozni. Ha jól sikerül a fára akasztani, akkor az ügyes madár nem tudja lerángatni -, mert el akarja vinni -, hanem, kénytelen helyben kiügyeskedni a húscafatokat. Egészen addig, amíg egy barátom maga által fabrikált etetőjét nem láttam, azt hittem jól ötvözöm lehetőségeimet, a kerti bokrok, fák ágait, virágtartókat, kerítésoszlopait. Ám a vendégség alatt látott emeletes, részben fedett, fűtött itatóval, téli fürdetővel is ellátott luxusépítmény meggyőzött: van mit tanulni.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*