gazdazona.hu

A növényszobrokra vigyázni kell

A pozsgások különleges növények. Klímánkon nyáron a szabadban is jól érzik magukat, többségük télen növényszoborként igazi szobacsoda. Fura leveleikkel, különleges hajtásrendszerűkkel és elképesztő tulajdonságaikkal az átlagos hobbikertész tudását próbára tevő növénycsodák. Pontosabban önmegtartóztatást követelnek. Jónéhány fajuk, különleges vegyületeik révén akár évekig is megvannak víz nélkül. A húsos levelű pozsgások, telepes növénykövek és a szúrós kaktuszok, ha már gyökeret eresztettek hosszú életűek lesznek. Ezért érdemes rájuk vigyázni.

A növényszobrokra vigyázni kell

A növényszobrokra vigyázni kell

A bizarr formákat is mutató pozsgásokból (szukkelensekből) egyre többfélét kínálnak az utcai árusok. Aki azzal a szándékkal vásárol, hogy a növényt meg is tartja jobb, ha előre a bőséges szakirodalomból tájékozódik és a kiválasztott növényt keresi. Ha viszont, „első látásra szerelem” alapon jön létre az üzlet, akkor érdemes az árust a pozsgás tulajdonságairól, igényeiről kikérdezni. Ha elégséges a válasz, akkor a tanácsot érdemes megfogadni, ha nem, akkor legalább a növény tudományos nevét kellene megtudni, s szakkönyvek segítenek. Egyébként tartásuk nem jár sok vesződséggel.

Sokan kaktusznak, vagy pozsgásnak mondják a húsos levelű vagy törzsű növényeket. Egy kalap alá venni nem szabad őket, de való igaz: sok a hasonlóság. Alapvetően két nagy, sok ezer fajból álló növényközösségről van szó. A kaktuszok Amerikából vándoroltak szét, míg a pozsgások más kontinenseken is őshonosak. A néha megtévesztően változatos formájú fajtacsoport tagjainak igénye sok szempontból hasonló, ugyanis bárhonnan is érkeztek, az őshazájuk száraz. Tavasztól őszig, akár a lakásban, akár a szabadban vannak, kéthetente kell öntözni őket. Ha a szabadban, cserépben nyaralnak és az eső is éri őket, akkor alátétet ki kell venni az edény alól, hogy a feles víz elfolyhasson. Télen egyáltalán, és csak szélsőséges esetben, ha nagyon fonnyadnak, kaphatnak pár csepp vizet.

A pozsgások sajátossága, hogy általában elviselik a nagy meleget – vannak, amelyek a tűző napfényben megbarnulhatak – télen viszont a legfeljebb tíz celsius fokos hőmérséklet a kedvező számukra. Csak ritkán kell átültetni őket, mert kis tömegű gyökerük van és megelégszenek a szűkös elhelyezéssel. A vastagabb gyökérzetűket jelzik, ha kinőtték a cserepet, a gyökerek előtüremkednek a földből.

Vegetatív szaporításuk egyszerű. A levél- és hajtásdugványok nagy biztonsággal gyökeresednek. Más leveles növények dugványos szaporítástól eltérően a pozsgásdugványok a ültetés (gyökereztetés) előtt nem szabad vízbe tenni. Egy hétig szárítani kell a dugványt. A földbe helyett dugványt egyszer szabad csak megöntözni. A következő öntözéssel legalább egy hónapig kell várni.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*