gazdazona.hu

Agyag, homok, mész, humusz

A lelkes hobbikertészeknek gyakran találkoznak olyan környezeti tényezőkkel, amelyeken a legnagyobb akarattal sem képesek változtatni. Ilyen lehet a kert tájolása, a makró vagy mikró klíma és még sorolhatnám. Sokak számára a talaj is e sort gyarapítja, pedig ez utóbbin lehet módosítani. Igaz ez pénzbe kerül, és sok munkával jár.

Agyag, homok, mész, humusz

Agyag, homok, mész, humusz

A talaj a növények életének egyik legfontosabb meghatározója. Fizikai, kémia tulajdonságait azonban ismerni kell, mert hiába a sok erőfeszítés, akkor lesz szép a kert, ha olyan növények kerülnek oda, amelyek közvetlen környezetükkel, például meszes, savas, agyagos vagy éppen homokos talajjal elégedettek. A kudarcoktól megkímélhetik magukat, ha az adott talajt kedvelő növényt választanak, vagy, ha nem akarják látni szenvedésüket, akkor a talaj fizikai, kémiai tulajdonságait megváltoztatják. Megjegyzésként ide kívánkozik, hogy minden talajtípus megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezeken lehet változatni.

A talajokról, mindenek előtt tudni kell, hogy fő alkotóik: agyag, homok, mészkő (kalcium-karbonát) és a humusz. A legtöbb kerti növény szempontjából ideális talaj a vályog húsz százalék agyagot, tíz százalék mészkövet, 65 százalék homokot és öt százalék humuszt tartalmaz. Ha csak nagy vonalakban minősítjük a talajt, akkor a legfontosabb, a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen olyan kémiai elemeket, mint a nitrogén, foszfor és kálium is meg kell említeni.

Sokféle névvel illetik a talajokat, de a főbb típusok jól jellemezhetőek főbb alkotóikkal. Agyagnak mondják a talajt, ha több mint 40 százalékban agyagot tartalmaz. Az ilyen talaj nehéz, ragadós és általában megköti a vizet, ezért sokáig nedves, a taposás csak tovább ront a helyzeten. Ha az agyagos talaj kiszárad, repedezik.

Az agyagos jelzővel minősített talaj ennél valamivel kevesebb, „csak” 35 százalékot meghaladó agyagarányt tartalmaz. Kinézetre hasonlít az agyagtalajra, de kevesebb vizet köt meg. Ezért a munka az ilyennel komfortosabb és a növények is jobban érzik magukat.

A homoktalaj több mint 60 százalék homokot tartalmaz, értelemszerűen száraz, nem tartja meg a vizet, általában gyengének számít, mert kevés tápanyagot tartalmaz. Viszont könnyű az ilyennel dolgozni, mert porózus, gyorsan melegszik.

A humuszos, gazdag talajban élő növények járnak a legjobban, mert itt bővelkednek a szervesanyagban, az ilyen talajok szerkezete általában ideális, jó a vízmegtartó képessége.

A meszes talaj fő alkotója az „őrölt” mészkő. Ebből is elillan a víz, ha a megszabadulnak a nagyobb kődaraboktól, akkor könnyű az ilyen talajon dolgozni, de csak a növények egy részi érzi itt jól magát.

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*