Csínosan, lógva

De a mellvédeken, balkonládákban, már Magyarországon is hagyományosnak mondható futó petúnia és muskátli csüngők is kicserélhetők másra, netán vegyes ültetésű társaságra. Nem szabad kényelmesen megmaradni az évtizedes gyakorlat mellett. Érdemes aranytallérvirággal, ausztrál százszorszéppel, balkon aranyával, bakopával, cserjés papucsvirággal, észak-afrikai szulákkal,fuksziával, gumós begóniával próbálkozni, hogy csak néhányat említsünk.  (A lista abc sorrendben készült, az így egymás mellé került növényeknek eltérőek az igényeik, ezért ennek figyelembe vételével állítsák össze egy-egy szezonra a párokat. )

Csüngő növényeket lehet logó edényekbe is ültetni. Így a zöldek olyan  szűk otthonokba is bekerülhetnek, ahol a növényeknek nehéz helyet találni. Így a mekramét kedvelők kreativitásának végnélküli  lehetőséget biztosítva lehet próbálkozni. A makramé egy olyan technika, csomózás ősi, amelynek eredete nyúlik vissza a tizenharmadik században. Nagyon divatos az elmúlt években, ma már széles körben használják, hogy mindenféle dísztárgyakat és kiegészítők. Néhány darab zsineg és egy kis kreativitás és máris kész a növénytartó.

A csüngő növényeket ferdén, ültessék, úgy, hogy megkönnyítsék a csüngéshez a helyes irány megtalálását. Ha felülről be lehet látni a ládába, akkor gondoskodni kell vízszintesen is terjedő növényekről is. Ha erről megfelejtkeznek, akkor a csupasz földet nézhetik, miközben burjánzó szakállként díszlenek a futó növények.

Bármilyen törzses növény ültethető edénybe, s dísze lehet a kertkapcsolatos terasznak. Az edény kiválasztásával azonban érdemes körültekintően eljárni. Szerencsé edény  mobil, addig hordozható, amíg igazi helyét meg nem találja. Az esztétikus helykeresés egyedüli korlátja a növény igénye. Mert van olyan, például a bugenvillea, amelyik igen jól mutat egy árnyékos garázsbejárónál, csakhogy ez a növény a napfényt szereti.