gazdazona.hu

A talaj munkásai télen sem pihennek

Már csak néhány fagyos éjszakára és kiadós esőre van szükség, hogy az összes falevél lepotyogjon. Vannak kertek, ahol földre került leveleket szemétnek gondolják, zsákba vagy a kukába gyömöszölve eltávolítják. Kár, mert nagyszerű társaság munkálkodik a talajban, hogy az ősszel lehullott faleveleket és másféle szerves anyagokból tavaszra príma humuszt készítsenek. Nemcsak az erdei, a kerti talajokban is megszámolhatatlanul sok apró lény mesterkedik azon, hogy feldolgozzák az olyan szerves anyagokat, mint a levágott fűszál, vagy a földre hullott falevél. A talajban élő baktériumok tevékenysége révén a növények számára felvehető állapotba kerülnek az ásványi anyagok.

A talaj munkásai télen sem pihennek

A talaj munkásai télen sem pihennek

Csak, hogy fogalmuk legyen mekkora társaságról van szó; az erdészek kiderítették, egy jobbfajta erdei talajban 20 centis mélységben egy gramm talajban, akár milliárdnyi baktérium és negyedmillió sugárgomba él. Mélyebb rétegekben már kevesebben vannak.

Az egysejtűek mikroszkopikusan kis állatok. A talaj kiszáradásakor betokozódnak, cisztákat képeznek. Ha újra nedves lesz a környezetük, akkor ismét „kibújnak” burkukból, és vad lakmározásba kezdenek, ennek „eredménye” a humusz.

A laikusok számára egyszerű a humusz fontosságát megmagyarázni. Neki köszönhető, hogy a megköti a szervetlen tápanyagokat és ezeket a molekulákat már képesek a növények is felvenni.  Következésképpen fontos az is, hogy a szerves humuszképző élőlények nyugodtan munkálkodhassanak, vagyis nem szabad a talajokat szennyezni.

Az avar lebontása többlépcsős, nagyon bonyolult és időigényes folyamat. A mikrobák és baktériumok munkálkodása révén látványosan, szabad szemmel is láthatóan változik a levél szerkezete. A különböző fafajok levelei eltérő mértékben bomlanak. Például a tölgy-, bükk -avar a nagy lignin tartalom miatt sokkal nehezebben és lassabban bomlik le, mint a például a gyümölcsfák levelei.

Hasonlóan csodálatos segítő lények a gyűrűs férgek, közöttük is a legismertebb kerti jótevők a giliszták és a televényférgek. Nincsenek is kevesen, mert egy kevésbé műtrágyázott kertben – a műtrágya elől ugyanis menekülnek –, ha száz négyzetméteren mindet kihúzgálnák, akkor akár egy kilónyit is sikerülne találni. Ezért is fontos, Folyamatosan rágnak, s bélcsatornájuk működése hozzájárul a talaj minőségének javulásához. Szabad szemmel is láthatóak az ugróvillások nagyjai. E szárnyatlan rovarhad fajai vannak legtöbben a Földet ma benépesítő rovarok között. Egyliternyi erdei földben átlagosan ezer példányt lehet találni. Az élő zöld növényt csak kevés fajuk tudja megrágni, többségük bélcsatornáján a különböző, már elhalt szerves és ásványi anyag is áthalad. Így joggal nevezhetjük az ugróvillásokat a talajképződés, talajélet katalizátorainak.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*