gazdazona.hu

Zöldség = vitamin

Jó tudni azt is, hogy a zöldségfélék jelentős vitaminforrások is. Csoportosításuk, oldhatóságuk alapján történik. Vannak vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok. Az utóbbiakat nagyobb mennyiségben is képes tárolni az emberi szervezet, az előbbieket nem. A zsírban oldódó vitaminok között az A-vitamin, a retinol, növényekben nem fordul elő. Az olyan „elővitaminjai” – mint a karotin – azonban előfordulnak. Ezek az emberi szervezetben A-vitaminná alakulnak. Különösen sok karotin van a sárgarépában, a petrezselyem levelében és a biológiai érésben lévő piros színű paprikában. A D-vitamin növényekben szintén nem fordul elő. Kivételt képez azonban a kakaóbab héja. A zöldségfélék közé sorolt gombákban viszont van D-vitamin. K-vitamin a friss zöldségfélékben, elsősorban a spenótban és a kínai kelben fordul elő nagyobb mennyiségben.

Zöldség = vitamin

Zöldség = vitamin

A vízben oldódó vitaminok között a B-vitamin csoport tagjai valamennyi élő sejtben megtalálhatók. A B1-vitamin (tiamin) a csíranövényekben fordul elő a legnagyobb mennyiségben, de sok található belőle a magvakban (zöldborsó, zöldbab) is, továbbá a bimbós kelben és a sárgarépában. B2-vitaminból (riboflavin) a zöldségfélék – az élő levelek, hajtások és egyes magvak kivételével – általában keveset tartalmaznak. Valamennyi zöldségnövényben nagy mennyiségű B6-vitamin (piridoxin) található. C-vitamint (aszkorbinsav) a legtöbb zöldségféle figyelemre méltó mennyiségben tartalmaz. Különösen sok található a zöld zöldségnövényekben (levélzöldségek, káposztafélék) és a paprikában. PP-vitamin (niacin vagy nikotinsav) kisebb mennyiségben valamennyi zöldségfélében előfordul.

A kertészblogokon gyakori téma a régi fajták dicsérete, ezzel együtt tanúi lehetünk, sikeres nyomozásoknak, amikor olvashatunk egy-egy zöldség fajta utáni nyomozásról. A köztermesztésben például már kizárólag bokorbab van, ami nem is csoda, mert egyetlen profi termelő sem akarja a futóbabot hajkurászni. A babételek ismerői viszont pontosan tudják, hogy milyen különbség van a bokor- és a sokkal változatosabb futóbabok termése között. Örvendetes hír, hogy mostanában közösségi tanulókert hálózatot kiépítésére szánták rá magukat. Erről érdemes a tápiószelei Növényi Diverzitás Központban érdeklődni. Az intézet 1959 óta gyűjti és őrzi a tájfajtákat, ez idő alatt 1600 helyen 12000 mintát sikerült fellelni.

Bár a palántázásnak és a helyben vetésnek külön menetrendje van, de még most sem lehetetlen a szezont kezdeni. Azzal persze számolni, hogy az olya hűvösebb csírázási időt kívánó fajokkal, mint a borsó, vagy a sárgarépa, petrezselyem nem lehet igazi sikereket elérni. Ahhoz korábban kellett volna ébredni.

A zöldségeknek szánt kertszegletben, bármilyen kicsi is, ágyásokat kell kialakítani. A szerszámnyelek és a kényelmes munkavégzés miatt a 120 centi széles méret a legmegfelelőbb. Nem szabad spórolni az ágyások közötti utakkal. Ezeknek legalább 30 centi szélesnek kell lenni, ha talicskával is járnak ezeken az utakon, akkor a fél méter meghagyása is megfontolandó.

Az emelt ágyások nagyon jók, egyrészt az ilyenekben különleges talajigényük miatt különlegességet is nevelhetők, másrészt nem kell hajlongani és a haszonkertészkedéssel mozgásukban korlátozottak is múlathatják idejüket.

A legegyszerűbb, ha először a szabadföldi zöldségtermesztési módszerekkel próbálkoznak. A zöldségfélék magjait lehet helybe, rögtön a földbe vetni. A már fagymenetes május a palántázás ideje. Mostkövetkezhet a paprika, paradicsom, padlizsán és a sorolhatnánk a végtelenségig a piacokon kapható kis növények sorát. Vannak kész palánták, amelyek már komoly gyökérrendszerrel rendelkeznek, mások sokkal olcsóbban, ezek a szálasak. Egyetlen hajtástengelyből és a gyökérből állnak.

Bármilyen módszerrel indítják a zöldségágyást, arra kell törekedni, hogy sok fajt, fajtát érdemes választani, de csak annyit szabad termelni, amennyit a család elfogyaszt. Szerencsés, ha a közeli szomszédok cserélgetnek.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*