gazdazona.hu

Nyári növénybújócska

Feltöltve: , Szerző: , Kategória: Díszkert | 0 hozzászólás

Szerencsésebb, akinek állandó lakhelyén kertje van, vagy a hétvégi telken nyílik alkalma a saját zöldben ténykedni. Sok növénybarátnak viszont nem marad más, mint a balkon, vagy a szobakertészkedés. Mostanában kevés idő jut a szobában maradt növényekre.

Nyári növénybújócska

Nyári növénybújócska

Pedig érdemes rájuk figyelni, mert a legtöbb kommersz szobanövény a déli féltekéről került a magyar lakásokba, s ilyentájt eredeti hazájukban a hidegebb időszak van, és előfordul, hogy némelyik növény biológiai órája megbolondul és a visszaáll az otthoni időszámításra. A szobanövények a levél hullásával hozzák a leggyakrabban a frászt gazdáikra. Évszakváltáskor (normális esetben egy-egy fagyosabb téli periódus is ilyennek számít) elkerülhetetlen, hogy a növény hosszabb-rövidebb idő alatt felkopaszodjék, és nem csak csúnya lesz, de esetleg el is pusztul. Csupán általánosságban mondható el, hogy a legtöbb növénynek télen, a valóban hidegebb évszakban a 15-22 fokos, egyenletes hőmérséklet lenne megfelelő. Ilyen hőmérsékleten a legtöbb növény jól érzi magát, képes megélni, de hőigényük pontos eltalálása ennél sokkal bonyolultabb. A legtöbb növény kedveli, ha a fénymentes időszakban kissé lehűl a környezete – mint például a melegkedvelő orchideák.

Ahány faj, fajta annyiféle hőigényt kell kielégíteni. Az ablak, a teraszajtó közelében vagy a télikertben érdemes tízcentinként ellenőrizni a hőmérsékletet, mert, ahogy a fény mennyisége nő, úgy lesz melegebb. A hőmérőzés meglepő tanulságokkal szolgál: kiderülhet, hogy a helyi mikroklíma centiméterenként változó hőfokot produkál. Hasonló tapasztalható, ha a légmozgást ellenőrzik. A zárt lakásban is áramlik a levegő. Nem is beszélve a szellőztetés okozta szobai hőmérséklet-különbségekről. A nyári szellőztetés, a huzat is okozhat levélhullást.

Nem mindig segít, az, hogy a fényfürdő reményében az ablakok közelébe zsúfolják a növényeket, árthatnak is nekik, ugyanis az erősen melegedő és forróságot sugárzó üvegfelület közelébe kerülő leveleken a napégést mutató foltok is kialakulhatnak. Vannak olyan, aránylag gyorsan “mozgó” növények – mint a filodendronok –, amelyek, ha tehetik, levélnyeleikkel addig nyújtóznak, míg az ablaktól távolodhatnak, esetleg oldalhajtást hozva igyekeznek a sötétebb régiók felé terjeszkedni. Rossz az is, ha a kívülről meleg, belülről pedig hűvös (különösen ahol légkondi is fújja a hideget) levegő áramlik a növényekre.

A szárazság tipikus nyári tünet. Ilyenkor a gyökérzet képtelen ellensúlyozni a levelek párologtatását. Az állandó meleg megizzasztja a növényeket. Ha a növényünk a gyakoribb öntözés, párásítás ellenére sem bírja, és hullatja leveleit, akkor az ablaktól távolibb, új, hűvösebb helyet kell neki keresni, de az is megoldás lehet, hogy alacsonyabbra, akár az asztal alá, némi takarásba kelleni helyezni.

A növény többségének a folyamatos és egyenletes légcsere lenne a legjobb, de ez a mostanában lassan megszokottá váló forró magyar nyarak idején megvalósíthatatlan. Persze a kánikulai napokon, némi önuralommal meg kellene várni a koraesti órákat, ekkor kellene a kinti hőmérséklethez képest hűvös lakásba a lassan lehűlő friss levegőt beengedni. A “légköri aszály” ellen ajánlatos naponta többször is permetezve párásítani a levélzetet, vagy esténként a kádban füröszteni a növényt.

Mivel a növények helyhez kötöttek, általában rosszul tűrik, ha forgatják, arrébb rakják őket. Az érzékenyebbek megsárgulhatnak, hullatják levelüket. Ha feltétlenül szükséges, érdemes az eredeti helyen, lassú – napokig tartó – mozgatással, forgatással hozzászoktatni az új hely fény- és hőmérsékleti viszonyaihoz. Akinek sok növénye van, s rendszeresen mozgatja őket, ajánlatos valamilyen módon megjelölni az eredeti helyzetet, s ehhez képest forgatni a cserepet.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*