gazdazona.hu

A puszpáng nem szép metszés nélkül

Feltöltve: , Szerző: , Kategória: Díszkert | 0 hozzászólás

Olyan ember nincs, aki szeretne sövényt nyírni. Ollóval nehéz vágni, a robbanómotoros, vagy villannyeső sem tud kedvet csinálni, mert előbb, utóbb ezt is nehéz lesz tartani. Ráadásul a sövény metszlapja ritkán lesz egyenes, olyan amilyent szeretnénk. De végül is felesleges keseregni, ha már ott a sövény, nyesni kell.

A puszpáng nem szép metszés nélkül

A puszpáng nem szép metszés nélkül

A legnépszerűbbnek számító, buxus, vagy puszpáng magától természetes gömb alakot próbál felvenni, ha magában áll, előbb utóbb hatalmas, telt bokorrá, sőt fává növi ki magát. Persze csak, ha észrevétlen nem jön a puszpángmoly. Ha sövényben, társaságban áll, akkor már fiatalon el kell kezdeni metszeni, s ezt évente rendszeresen ismételni kell, még akkor is, ha már elérte a kívánt nagyságot.

Különböző alakokat formákat lehet a buxusból kialakítani. Szerencsére a cserje gyorsan nő és az esetleges hibák is hamar eltűnnek. A sövénynél a legjobb, ha olyan trapézszerűséget választanak, amelyik alul szélesebb, mint felül, mert ilyenkor lent is éri a nap. Ez pedig a csúf felkopaszodást hátráltatja.

Évente legalább háromszor kell egy sövényt metszeni, de lehet többször is. Legjobb, ha valamilyen sövényvágóra tesznek szert, arra kell ügyelni, hogy egy-egy vágáskor, mindig vágjon – a friss növekedésnél mélyebben – az idősebb részekből is legalább fél centinyit.

Ha már elérte a sövény, vagy az alakpuszpáng a kívánt magasságot, akkor azonnal hozzá kell kezdeni a bokor fiatalításához, aminek a lényege, hogy a palástot alakító, közvetlen a palást alatt elágazó két, három centis fás hajtásokat tartalmazó „csomók” közül minden harmadikat, negyediket, közvetlenül a csomó alatt le kell vágni. Ezzel a alacsonyabban, úgy serkentjük elágazásra a növényt, hogy nem marad kopasz folt. Két metszési periódussal később, vagy egy év múlva sor kerülhet a következő csomó kivágásara, addigra már megerősödik a korábban lenyesett.

Tessék buxust választani!

Buxus sempervirens Suffruticosa / Szegélypuszpáng, szegélybukszus: Lassú növekedésű, apró, tömött levélállású fajta, nyírás nélkül is gömb alakú. Alacsony sövény kialakításához ajánlott, ültetési távolsága 30 centiméter.

Buxus sempervirens Suffruticosa – Törpe puszpáng: Szintén tömött, lassú növekedésű, fényes, apró levelű, egy méter magas, örökzöld cserje. Leggyakrabban nyírott sövényként ültetik, legjobban félárnyékban, nedvesebb talajokon fejlődik, ültetési távolság: 25-40 centiméter.

Buxus microphylla – Kislevelű puszpáng, Kínai puszpáng: Napos, félárnyékos és árnyékos helyre egyaránt ültethető, tömör, sűrű ágrendszerű, vörösesbarna vesszőjű fajta. Viszonylag lassan növekszik, a 150-180 centimétert éri el a kifejlett példány. Fagy- és molytűrése kiváló, ültetési távolsága: 20-30 centiméter.

Buxus balerica – Baleári puszpáng: Faszerű puszpáng, hiszen 10 méter magasra is megnőhet. Levelei nagyon fényesek és sötétzöldek.

Buxus harlandii – Honkongi puszpáng: Körülbelül egy méter magasra növekedő féltörpe fajta. Levelei keskenyek és fényesek.

Buxus sempervirens var. arborescens – Fatermetű puszpáng, Vadbukszus: Nagy bokorrá vagy kis fává fejlődik, levelei kicsit világosabbak a többi bukszusnál.

Buxus longifolia – Szír puszpáng

Buxus sempervirens – Örökzöld puszpáng

Buxus wallichiana – Himalájai puszpáng

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*