gazdazona.hu

Hogyan kerül az üvegbe a körte?

Néhány szép formájú gyümölcsfa nem idegen egyetlen díszkertben sem. A próbálkozás, nem jelent örök elkötelezettséget, ha nem tetszik a fa, vagy a vele való extra bíbelődés, akkor a lakótól meg lehet szabadulni. A gyümölcstelepítéssel kacérkodóknak arra azonban fel kell készülni, hogy a szép gyümölcs magától nem terem. Sok faj, fajta megporzó társat igényel, és talán nem véletlenül, a gyümölcsfákhoz, előbb-utóbb megéreznek a kártevők és a gombabetegségek. Ha a foltos, férges gyümölcsöknél szebbet, jobbat akarnak meg kell barátkozni a növényvédő szerekkel is.

Ha a kertbe egyetlen gyümölcsfát akarnak ültetni, akkor legsokoldalúbban a körte hasznosítható. A fajról általában elmondható, hogy fája a metszéssel jól alakítható, termése sokoldalúan, a friss fogyasztástól a finom pálinkáig sokoldalúan hasznosítató. Egy apró trükk: aki szeretne a körtepálinkás üvegbe gyümölcsöt, az éppen csak „kötött” gyümölcskezdeményre húzzon egy palackot, s ezt ügyesen erősítse a fához, hogy abban fejlődhessen a gyümölcs, majd, mielőtt megérik, le kell nyisszantani, s az üvegbe máris öntető a finom nedű.

Hogyan kerül az üvegbe a körte?

Hogyan kerül az üvegbe a körte?

A profi kertészek tudják, hogy leginkább az ország nyugati, délnyugati régióiban érzi jól magát. Ettől függetlenül azoknak, akik kedvelik a gyümölcsöt, érdemes körtét is tartani. Azzal azonban számolni kell, hogy körte szereti, sőt kifejezetten igényli a társaságot, másként fogalmazva, porzópár nélkül bizonytalan lesz a termés mennyisége.

Régi tapasztalat mondatja, ha a megporzó rovarok kedve tartja, akkor 50-70 méteres távolságon belül hatékonyan működnek. Éppen ezért azokban a kertekben, ahol csak egy körtefát akarnak, vagy csak egynek van hely; először a szomszéd kertekben kell körbe nézni, hátha van virágporral támogató fa. De az innovatív kertész ültethet két fát, porzópárost. Amint korosak lesznek, jól megélnek egymás közvetlen közelében, de megoldás az is, hogy néhány éves korukban az egyik néhány ágára átszemzik vagy átoltják a másik rügyét, hajtását.

Július elején érik az Arabitka, őt követi a Kornélia, Hosui (japán körte); augusztusi a Kosui (japán körte), Clapp kelveltje, Vilmos, Piros Clapp, Ilonka, Piros Vilmos, Hardy vajkörte; szeptemberi a Nijsseiki (japán körte), Conference, Baki Bosc, Tongre, Diel vajkörte, októberi a Hardenpont téli vajkörte, Serres Olivér, Nemes Krassán, Téli esperes. Megjegyzésként idekívánkozik, hogy a japán körték nem utóérők, mint a többiek, nekik a fán kell beérniük.

A körtéfajtákról azt is tudni kell, hogy vad- vagy birsalanyra szemzik. A vadalanyú csemetékből terjedelmes, felfelé törekvő, sok munkával olyan közepes törzsű fákat nevelhetnek, amelyek az ötödik évben már bőven teremnek. A birsalanyon állókból, 2-3. évben termő törpefákat, sövényeket, termőkaros és karcsú orsófák lehet kialakítani. A körte alkalmas keret mellett nevelt alakfák kialakítására is, de szépen mutatnak egy meleg fekvésű fal mellett.  Akik a sövénykörte érdekel, nézzen a Haag-, Hungária-,Palmetta- vagy a Bouché-Thomas-sövény metszési módozatai után. Ezek szerint lehet ugyanis a körtéből ragyogó kerítést készíteni.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*