Fagyos pálmák

Fagyos pálmák

Gazdabolt 2018. szept. 24.

Már több kertben látni nagyobbacska pálmát. A napokban hallottam egy kecskeméti faiskolában, amikor egy vevőaspiráns  érdeklődött  jókora, vagy háromméteres, árengedményes  pálma felől. A téli teendők nem izgatták, csak, az, hogy milyen talajba ültesse. Szó nem került a fagyérzékenységről, csak a többmázsás növény elszállításáról.

Nincs olyan kertészkedő, aki ne szeretné, hogy kertjét délceg pálma árnyékolja. A baj csak az, hogy az egzotikus külsejű növény a fagyos teleken nem éli túl. A mediterránumban egy-egy rendkívüli havazás meg sem kottyan e növénycsodáknak, de a tartós mínuszokat végképp nem szívleli.

Fagyos pálmák

Ezért a nagyobb telelő hellyel rendelkezőknek is be kell érni a ládában, dézsában pálmákkal. Persze kellő férfierőre is szükség van, hogy a mázsás növényt ide, oda cipeljék. Persze a kert nélkülieknek sem kell lemondaniuk a pálmáról, ugyanis a népes családot alkotó társaság jónéhány változata megél a szobában, cserépben is. Többségük azonban a szabadban érzi jól magát, s impozáns törzsén neveli jellegzetes bóbitáját.

Amúgy a pálmák nagy családot alkotnak, több mint 200 nemzetség, legalább 2800 lián, fás szárú bokor és fa tartozik a szorosan vett rokonsághoz. A sokalakú családból Magyarországon levélkoszorús trópusi fák kicsinyített mását ismerik szobanövényként. A mediterránumban megélő törpepálma, legyezőpálma, datolyapálma hazánkban is kitehető a szabadban, ha sikerül melegben átteleltetni. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a felsorolt pálmafélék csak fiatal korukban kistermetűek. Genetikai küldetésükben a 20-25 méteres magasság elérése szerepel. Természetesen egy cserépben, dézsában nem növekszenek ekkorává, de még így is sudár növénnyé cseperednek néhány év alatt. Ha szobahőmérsékleten telelnek, akkor meghálálják a gyakori öntözést, permetezést és alkalmi zuhanyoztatást.

Vannak közöttük veszedelmesek is, az Afrikában honos könnyező pálma légzőgyökereiből könnyű kotyvasztani olyan nyílmérget, ami alaposan lelassítja az eltalált állatot. Ha e növényi csápok valamelyikéből csak egyszer is fal a gyermek, egy életre megjegyzi, ami a kóstolás után történik. A nedvek égetik a nyelvét, szájüregét. Súlyosabb esetben nem tud nyelni és beszélni. A mocsári filodendronok között van olyan, amelyik nyugtató hatású anyagokat tartalmaz. Ha ilyet evett a gyermek, akkor nem biztos, hogy a fáradtságtól álmos.

A tömegesen szabadban élő egzotikus pálmák látványáért azért jó messzire kell utazni. Aki a népszerű üdülőhelynek számító spanyol Alicantéban nyaral, talán nem is tudja, hogy az alig néhány kilométerre lévő Elchéban (Elx) található az arab országoon kivüli legnagyobb pálmaliget.

Nagy baj, hogy a 2005-ben Spanyolországban is megjelent a piros pálma ormányosbogár (Rhynchophorus ferrugineus) s ezek hatalmas, két centi vastag, 5 centi hosszú lárvái szétrágják gazdanövényeik törzsét, ezzel el is pusztják őket. Egy-egy nőstény háromszáz petét rak egy-egy karcsú fatörzsre. Ezek után elképzelhető, hogy a falánk jószágok milyen hamar végeznek a fával.

Már több mint harminc pálmák lakta országban, egyebek mellett az Európai Pálma Társaságnak is okoz mind nagyobb fejtörést megfékezésük. A veszélyeztetett fajok: Agave americana, Areca catechu Arenga pinnata, Borassus flabellifer, Caryota maxima, C. cumingii, Cocos nucifera, Corypha gebanga, C. elata, Elaeis guineensis, Livistona decipiens, Metroxylon Sagu, Oreodoxa regia, Phoenix canariensis, P. dactylifera P. sylvestris, Sabal umbraculifera, Saccharum officinarum, Trachycarpus fortunei és Washingtonia.

Biztos észreveszik a nyáron Spanyolországban és más pálmás országban járt olvasóink is, a parkok vagy magánházak kertjeiben a pálmák törzsén csüngő műanyagflaskákat, ezek pumpálják a szisztemikus rovarölőt a szállító edénynyalábokba, hogy a fában rágó lárvák elpusztuljanak. Az eredmény kétséges, hiszen sok helyütt látni, már fejüket veszített, kopasz törzseket.

A hazai pálmák tulajdonosainak még nem az óriáshernyók miatt fáj rövidesen a fejük, hanem mi legyen az előbb utóbb ideérő fagyos napokon.