gazdazona.hu

Ollóval az örökzöldek környékén

Az örökzöldeket is lehet metszeni. Ez persze nem azt jelenti, hogy az óriásokat törpévé lehet alakítani. A hozzáértő kertészek munkája látható a potsdami vagy a versailles-i kastélyok impozáns parkjaiban, ahol évszázados növényeket, tűlevelű örökzöldeket gondoznak.

Ollóval az örökzöldek környékén

Ollóval az örökzöldek környékén

A hobbikertésznek ollóhoz, fűrészhez azonban csak akkor szabad nyúlnia, ha baj van: túlzottan megnőtt a sövény, letört a fenyő ága, vagy valamilyen, csonkolással megoldható probléma áll elő. De minimálisan szabad metszeni, mert az örökzöldek többsége ezt meglehetősen rosszul tűri, lassan nő, s vannak olyanok is, amelyek soha nem is fedik el az olló, vagy fűrész okozta lyukakat. Egy jó karban lévő, 8-10 méter magas tujasövény 3-4 év alatt fedi el teljesen azokat a sebeket, amelyeket a lefejezéssel okoznak. Ezzel együtt nem állítom, hogy növekedésük nem tartható kordában, de figyelemmel kell lenni a lassú gyarapodásra.

Ha sorra vesszük a kertekben leggyakrabban előforduló örökzöldeket, érdemes a tujákkal kezdeni. Ezeket kora tavasszal lehet metszeni, mert áprilistól májusig tart az intenzív növekedési időszakuk és ilyenkor a zsenge hajtások elfedik sebeiket. Az oszlopos tuják kajla oldalhajtásait érdemes finoman nyirbálni, hogy kecses maradjon a korona. A gömb vagy kúszó változatoknál, értelemszerűen a törzsből előtörő minél nagyobb számú körkörös elágazást kellene nevelni. Ezt úgy lehet elérni, hogy a feleslegesnek gondolt hajtások csúcsát visszavágják.

Nem minden örökzöld tolerálja a nyírást, illetve az erőteljes metszést. Néhány örökzöld, például a boróka és az oszloptuja csak a külső részén növekszik. Ha ezeket a növényeket erőteljesen visszavágjuk azért, hogy az elhaltnak tetsző részeket belülről eltávolítsuk, csupán a növény törzse és ágai maradnak meg, tűlevelek nélkül, ezek pedig nem fognak visszanőni.

A tiszafa kivételnek számít. A hazánkban őshonos közönséges tiszafa viszonylag jól tűri a metszést, és rendkívül dekoratív. Elviseli az erőteljes nyírást és folytatja a növekedést – még a törzsből is újra kihajt.

Bizonyos korlátok között örökzöldekből és tűlevelűekből is kialakítható sövény, ez azonban inkább csak takaró-védő sövénynek javasolható. Egyes tujafajták is alkalmasak sövény létesítésére. Különösen a nyugati fajtakörbe tartozó brabanti változatából nevelhet szép sövényt az, aki elfogadja, hogy a növény levelei télen megbarnulhatnak. Sövényként divatos a leylandciprus is, főként gyors növekedése miatt.

Biztos, hogy az utca díszévé válik a szerb luc sövénye. Ez a karcsú koronájú fenyő a Balkánon őshonos, de jól érzi magát éghajlatunkon, és kedvezőtlen környezetben is gyorsan fejlődik.

Ha elmulasztották a tuják ágait összekötözni, most még érdemes, hiszen a tél még nem ért véget. Az összesimuló tujaágak nem nyílnak szét a rájuk hullott, majd megfagyott hó súlya alatt. A kötözőt azonban ne húzzák meg szorosan, mert a lomb befülledhet. A hó nyomásától a borókákat metszéssel is lehet védeni.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*